Az elhurcolt németekre emlékeztek

„A kollektív bűnössé nyilvánítás a történelem legrémesebb gaztette.”

A köztársasági elnök hangsúlyozta: ki kell mondani, hogy aki származási alapon különbséget tesz magyar és magyar között, az egész nemzetet tagadja meg.

Az emlékünnepségen Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány áttelepülőkért és nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztosa felidézte: 69 évvel ezelőtt – 1946. január 19-én – kezdődött Budaörsről, majd hamarosan az egész országból a magyarországi németek elüldözése, ami sok fájdalommal, riadalommal, halállal és a haza elvesztésével járt együtt. „Az a rémálom, amelyet a nemzetiszocialista uralom okozott másoknak, immár németekre csapott vissza” – mondta.

Hangsúlyozta: Németország köszönetet mond Magyarországnak azért, hogy korán, már 1990-ben őszintén elkezdte a múlt ezen fejezetének feldolgozását.

Hartmut Koschyk szólt arról is, hogy a két országot erős értékközösség és mély barátság köti össze. Németország újraegyesítésének idei, 25. évfordulójához kapcsolódva kiemelte: „sohasem fogunk megfeledkezni arról, hogy milyen jelentős szerepet játszott Magyarország Európa megosztottságának leküzdésében, és ezzel Németország újraegyesítésében is”.

A német kormány megbízottja kitért arra is, hogy a magyarországi németek ma ismét komoly hídszerepet töltenek be a két ország között; Magyarország és Németország jó példája a jószomszédi kapcsolatoknak és az etnikai, nemzetiségi, vallási kisebbségek meggyőző támogatásának.

Hartmut Koschyk azt mondta: Magyarországnak és Németországnak szorosan együtt kell működnie abban, hogy ha a világon bárhol emberek elüldözésével próbálnának megoldani problémákat, azt közös európai fellépés keretében, az emberi jogok megsértéseként ítéljék el.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés az emléknappal jelentős, példamutató lépést tett a múlt korrekt feldolgozása felé. Idézte a parlamenti határozatot, amely szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan oktatási anyagok készítését, amelyek a magyarországi német közösség meghurcolásával, üldöztetésével, elűzetésével kapcsolatosak. Hozzátette, bízik abban, hogy „rövid időn belül a határozat ezen pontja is megvalósul”.

Az ünnepélyes esemény zárásaként elhelyezték az emlékezés mécseseit az elűzöttek emlékművénél.

Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.