Tavaly nyáron jelentette be az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek augusztus 25-től hivatalból adategyeztetési eljárást indítanak az állampolgárokkal annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen azzal, a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás szerint mennyi szolgálati ideje, s mennyi keresete volt. Az eljárást nem kell kérelmezni, a hivatal maga gyűjti össze az adatokat és értesíti az ügyfelet, hogy a foglalkoztatók adatszolgáltatásai alapján mi szerepel a nyilvántartásban.
Az új szolgáltatás célja, hogy ha az ügyfél szerint a nyilvántartás hibás vagy hiányos, még idejében, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt orvosolni tudják a hibát. Első körben az 1955 és 1959 között születettek eljárását folytatják le.
Lapunk kérdésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) közölte: több mint 70 ezer ügyben indult meg az eljárás, a részletes kimutatást 65 ezren kapták meg, és csaknem hétezer eljárás le is zárult. Az 1955 és 1959 között születettek korosztályában mintegy 400 ezer fő esetében kell lefolytatni a hatósági eljárásokat. Hozzátették: havonta, ütemezetten indulnak az eljárások, így mindig azok kapnak előzetes tájékoztató levelet, akiket ez a következő egy-két hónapban érint. Az említett korosztály tekintetében két év áll rendelkezésre az eljárás megkezdésére, vagyis valamennyi érintett esetében 2016. december 31-ig kell elindítani a folyamatot.
Az ONYF lapunk kérdésére közölte azt is: a már lezárult hétezer eljárásban számos problémát sikerült rendezni. Így például volt olyan asszony, akinek az eljárás során számították be a szolgálati idejébe a diákként végzett nyári munkát, így ő korábban lett jogosult a nők kedvezményes nyugdíjára, ennek következtében elkerülte a munkahelyén zajló létszámleépítést. Volt olyan hajléktalan is, aki minden munkával kapcsolatos iratát elveszítette, így biztos volt benne, hogy nem jogosult semmilyen ellátásra. Az eljárásban azonban kiderült, hogy emiatt nem vesztette el a jogát a járandóságra. A főigazgatóság szerint nagyon fontos minden jogszerző munka összeszedése, több esetben előfordult ugyanis, hogy néhány nap alkalmi foglalkoztatás is „évet adott”, és minden elismert teljes év után két százalékkal emelkedett a nyugdíj összege. Kiderült az is, hogy sok személy esetében nem szerepelnek a nyilvántartásban olyan, szolgálati időnek minősülő időtartamok, mint a felsőfokú tanulmányok vagy a sorkatonai idő, mert azokat nem a foglalkoztatóknak kellett jelenteniük, hiszen nem köthetők munkaviszonyhoz. Az adategyeztetési eljárásban ezt is rendezni lehet, például a leckekönyv, a katonakönyv benyújtásával. Akkor sincs gond, ha valakinek nincs megfelelő igazolása, jelzése alapján ugyanis a hivatal beszerzi azokat, és bejegyzi a nyilvántartásba.
Az eljárásban először minden biztosított tájékoztató levelet kap az adategyeztetés megkezdéséről a lakóhelye szerinti megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól. Ez után a hivatal részletes kimutatást küld azokról a szolgálatiidő- és kereseti adatokról, amelyeket a munkáltatók bejelentése alapján a nyugdíjbiztosító nyilvántart. A kimutatás tartalmazza a biztosításban töltött időszakokat, az egyéb szolgálati időket, a nők esetében a kedvezményes nyugdíjhoz figyelembe vehető jogosultsági időket, valamint a foglalkoztatók adatait. Szerepel még a papíron az is, hogy mennyi volt az érintett 1987. december 31. utáni időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles keresete, illetve a munkáltató mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be utána.
A kimutatás átvétele után az érintettnek hatvan napja van arra, hogy jelezze az eltérést, és ha vannak bizonyító erejű dokumentumai, például foglalkoztatói igazolás, társadalombiztosítási kiskönyv, munkakönyv, azt megküldje a hatóságnak. Ha nincs ilyen dokumentum, a jelzés alapján a hivatal vizsgálja ki az ügyet: megkeresi a volt foglalkoztatót, illetve annak megszűnése esetén a jogutódot, iratmegőrzőt, vagy ellenőrzés útján beszerzi az ügyfél által beszámítani kért adatokat. Az 1955-ben születettek 2019-ben, az 1956-osok 2020-ban, 1957-esek 2022-ben, az 1958-asok 2023-ban, az 1959-esek pedig 2024-ben töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagyis még jóval ez előtt tisztázni lehet az esetleges eltéréseket.
