A Kehi még 2013-ban tett feljelentést haditechnikai termékkel és szolgáltatással való visszaélés gyanújával. Vizsgálatuk szerint a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Hivatala 2006-ban szerződést kötött a Synergonnal, hogy szaktanácsadással segítse a honvédség informatikai rendszerének üzemeltetését. 2009-ben a szerződés teljesítését egy, a Synergonból kivált cég vette át, ennek a társaságnak azonban az érintett időszakban több mint fél évig nem volt engedélye haditechnikai szolgáltatásokra.
A Nemzeti Nyomozó Iroda novemberi határozata szerint bár a Synergonból kivált cégnek valóban nem volt ilyen engedélye, ám alvállalkozójának igen, ezért nem történt bűncselekmény. Az ügyben előzőleg a Synergon-csoporthoz tartozó cégek két vezetőjét, L. Márkot és V. Szabolcsot is gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság.
A Kehi bevezetőben említett panasza szerint viszont a megszüntető határozat téves, ugyanis a jogszabályok és a szerződésben rögzítettek szerint a vállalkozó csak akkor végezhet haditechnikai szolgáltatásokat, ha megvan rá az engedélye. Az alvállalkozó bevonása még nem jelenti azt, hogy az engedélyekkel ne kellett volna rendelkeznie – szögezte le a hivatal. Rámutattak: álláspontjukat erősíti, hogy 2012-ben a Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság ugyanezért félmilliós bírságot szabott ki a Synergonra.
Ismeretes, két másik, Synergonnal kapcsolatos ügyben is nyomozás folyik. Egyrészt a Gyurcsány-kormány idején 200 millió forintból megvalósított kormányszóvivői honlap miatt – a Kehi szerint mintegy negyvenmilliós kár érhette az államot azzal, hogy nem az olcsóbb ajánlatot választották. A zöldtárca által szükségtelenül beszerzett és utóbb föl sem használt szoftverlicencek ügyében pedig körülbelül 176 milliós kár érhette a költségvetést.
