Meglepődött, amikor csütörtökön igazoltatták őt a rendőrök – nyilatkozta tegnap az Indexnek Ács fideszes polgármestere, Lakatos Béla. A Komárom-Esztergom megyei település vezetője azt állította, hogy az egyik rendőr, miközben az ő Audija felé ment, azt mondta társának, „kisebbségi vezeti az autót”, eközben pedig a rendőrautó kihangosított rádióján egy női hang is bemondta, „kisebbségi igazoltatása van folyamatban”.
Ezután a rendőrök kérték az iratait, ám ő ehelyett „hangosan kérdőre vonta” őket, amiért így kezdik az ellenőrzést, és felháborítónak nevezte a munkájukat. A két rendőr arra hivatkozva, hogy a férfi nem hajlandó együttműködni, erősítést hívott. Lakatos Béla csak ezután adta át az iratait, majd a rendőrök közölték vele, minden rendben, semmilyen szabálytalanságot nem követett el. A polgármester viszont elkérte az azonosítójukat, hogy feljelentse őket. Lakatos szerint mindezek után érthető, miért kapnak Ácson éppen a legszegényebbek – a helyi romák – annyi büntetést, amiket csak úgy tudnak befizetni, hogy ő segélyeket ad nekik. A rendőrség tegnapi közleménye szerint Ács polgármesterének állításait rendőri intézkedés elleni panasznak minősítették, és azt közigazgatási eljárásban vizsgálják.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke lapunknak elmondta: egyelőre csak a polgármester verzióját ismerjük, ám abból semmi olyasmi nem derül ki, ami rendőri jogsértésre utalna. Ugyanakkor ő maga ismerte el, hogy azután érkezett rendőri erősítés, hogy nem adta át az iratait, ez pedig rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés gyanúját vetheti fel. A jogász kiemelte: a rendőr nem neki, hanem a társának mondta, hogy kisebbségi az igazoltatott, és az csak a polgármester vélelmezése, miszerint az intézkedésre a származása okán került sor. Ám a történet azért is furcsa, mert a villogót már akkor kitették, amikor ő még az autóban ült, ablaküvegen keresztül, menet közben pedig még egy esetlegesen hátsó szándéktól vezérelt, sasszemű egyenruhás is nehezen állapítja meg a származást. Völgyesi Miklós szerint nagyon nem lenne jó, ha az ilyen ügyekkel leszoktatnánk az egyenruhásokat az igazoltatásról, hiszen rengeteg körözött bűnözőt fognak el ezeknek köszönhetően.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak elmondta: a magyar bírói gyakorlat alapján szubjektív, hogy kinek mi sértő. Az viszont tény, hogy Magyarországon más elbírálás alá esik egy közszereplő becsületsértés miatti feljelentése, mint egy nem közszereplőé. Mivel a büntető törvénykönyvben nincs tételesen felsorolva, hogy milyen kijelentések tekinthetők jogsértőnek, ezért nem tudni, ha bíróság elé kerül ez az ügy, milyen ítélettel zárul – egy biztos: precedensértékű lesz. A jogász szerint számos példa van arra, hogy politikusokat vélt származásuk miatt becsmérelnek, ám a legtöbb esetben nem indul büntetőeljárás. Megjegyezte: a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság rendkívül tágan értelmezte a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, ám az új alaptörvény hitet tett az emberi méltóság fontossága mellett.
Cservák Csaba alkotmányjogász, a Független Rendészeti Panasztestület tagja lapunknak általánosságban elmondta, ha valakit kizárólag vélt nemzetiségi hovatartozása miatt igazoltatnak, az jogsértő, ám ezt az eljárás során bizonyítania kell a sértettnek. Megjegyezte: az ilyen jellegű rendőri intézkedés kapcsán vélelmezett emberi jogi jogsértések ügyében bizonyos feltételekkel a panasztestülethez is lehet fordulni.
