Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak elmondta: a magyar bírói gyakorlat alapján szubjektív, hogy kinek mi sértő. Az viszont tény, hogy Magyarországon más elbírálás alá esik egy közszereplő becsületsértés miatti feljelentése, mint egy nem közszereplőé. Mivel a büntető törvénykönyvben nincs tételesen felsorolva, hogy milyen kijelentések tekinthetők jogsértőnek, ezért nem tudni, ha bíróság elé kerül ez az ügy, milyen ítélettel zárul – egy biztos: precedensértékű lesz. A jogász szerint számos példa van arra, hogy politikusokat vélt származásuk miatt becsmérelnek, ám a legtöbb esetben nem indul büntetőeljárás. Megjegyezte: a Sólyom László-féle Alkotmánybíróság rendkívül tágan értelmezte a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, ám az új alaptörvény hitet tett az emberi méltóság fontossága mellett.
Cservák Csaba alkotmányjogász, a Független Rendészeti Panasztestület tagja lapunknak általánosságban elmondta, ha valakit kizárólag vélt nemzetiségi hovatartozása miatt igazoltatnak, az jogsértő, ám ezt az eljárás során bizonyítania kell a sértettnek. Megjegyezte: az ilyen jellegű rendőri intézkedés kapcsán vélelmezett emberi jogi jogsértések ügyében bizonyos feltételekkel a panasztestülethez is lehet fordulni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!