Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Czibere Károly vezette szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága lapunk kérdésére kifejtette: az állandó szolgáltatásként működő népkonyhák és a szociális étkeztetési szolgálatok egész évben igénybe vehetők, ráadásul ezeken a helyeken nemcsak a fedélnélküliek étkezhetnek, hanem mindenki, akinek szüksége van erre, így a kevés pénzből élő idős emberek vagy a szegénységgel küszködő családok, kisgyermekek is.
Jelenleg országszerte hatvan népkonyha működik, Vas megyét leszámítva minden megyében legalább egy, de Bács-Kiskun megyében például nyolc, a fővárosban pedig tizenkét népkonyha üzemel. Szociális étkeztetést több mint ezerháromszáz szolgálat nyújt országszerte, a legkevesebb Vas megyében működik, ott mindössze négy ilyen van, míg Szabolcs-Szatmár Bereg megyében száznyolcvan, Borsod-Abaúj-Zemplénben százötven üzemel. A népkonyhák egy része hétköznapokon, másik részük hétvégén is nyitva tart, többnyire ebédidőben.
A szakállamtitkárság kiemelte: a téli krízisidőszakban kiegészítő étkeztetést is nyújtanak, amit pályázati úton finanszíroznak és hazai költségvetési forrásból állnak. Vidéken a pályázat keretösszege 40,7 millió forint volt, ebből a pénzből a nyertes hajléktalanellátó szervezetek tavaly november 1-jétől idén március 31-ig látják el meleg étellel a fedél nélkül élőket. A keretből csak olyanok ellátását lehet finanszírozni, akik közterületen vagy egy éjszakára szállást nyújtó éjjeli menedékhelyen alszanak.
A napi egyszeri meleg ételt a hajléktalanok a nappali melegedőkben, éjjeli menedékhelyeken vagy közterületen kapják meg. A pályázati forrásból kizárólag azok étkeztetését lehet támogatni, akik más intézmény keretén belül nem jutnak ételhez, így például a népkonyhát rendszeresen látogatók részére ez a támogatás nem igényelhető, ahogy a tartós, több hónapra vagy akár több évre szállást nyújtó átmeneti szálláson, rehabilitációs szálláson adott étkeztetés sem finanszírozható belőle.
A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint idén télen az állandó étkezést nyújtó népkonyhákon túl 35 vidéki városban kapnak meleg ételt a hajléktalanok. A legtöbb ételt Debrecenben osztják szét, ott naponta átlagosan 630 adagra van igény, Miskolcon 578, Pécsett 450, Tatabányán 233, míg Szegeden 205 adag étel fogy. Budapesten az erre a célra rendelkezésre álló 22,9 millió forintból az éjjeli menedékhelyeken, illetve a lábadozókban osztanak naponta egyszer meleg ételt, napi 1534 adagot. A tárca rámutatott: a fővárosi intézményhálózat viszonylagos sűrűsége lehetővé teszi, hogy a szervezetek minél több ellátást intézményeken belül nyújtsanak, ezzel is ösztönözve a fedél nélkül élőket az utcai életmód feladására, ezért itt a közterületeken való ételosztást nem támogatták.
Tavaly télen vidéken a kiegészítő étkeztetés részeként 38 településen osztottak napi egyszeri meleg ételt a közterületen élőknek, összesen 46,2 millió forintból, ily módon naponta átlagosan 3702 ember jutott meleg ételhez. A tárca hangsúlyozta, a támogatási szerződésekben csupán 2445 ember étkeztetését írták elő, ám az ellátó szervezeteknek ezt a számot több mint harminc százalékkal sikerült túlszárnyalniuk, hála az egyházaktól, civil szervezetektől, helyi cégektől, magánszemélyektől kapott adományoknak, valamint a szervezetek önerejének. Budapesten 21,9 millió forintból átlagosan napi 1648 ember étkezését oldották meg az előírt 1440 helyett összesen harmincnégy fővárosi intézményben.
