Trócsányi László: Segítenek az adósokon

Vészforgatókönyvvel is készül 2015-ben az Igazságügyi Minisztérium azoknak a devizahiteleseknek, akiken nem segítenek a kormány eddigi intézkedései.

– Sokan vannak, akik még a devizahiteles-törvények meghozatala előtt úgy látták, hogy bírósági úton próbálnak érvényt szerezni igazuknak. Számtalan elsőfokú ítélet született, s elképzelhető, hogy közülük sok adós a forintosítás után is ragaszkodik majd a jogorvoslathoz. Ám ezeket a pereket éppen az említett jogszabályok miatt ez év végéig felfüggeszti a bíróság. Viszont a végrehajtási eljárásokat a törvény szerint folytatni lehet az elszámolást követően, akár már áprilisban. Mit tehetnek majd azok az adósok, akik vagyonát olyan szerződés alapján árverezik el, amiről később a bíróság esetleg kimondja, hogy az semmis?
– Ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztését kell kezdeményeznie az érintett félnek. Ha egy adós a per folytatása mellett dönt, úgy a jogkövetkezmények levonását is kérnie kell a bíróságtól, egyébként pere meg fog szűnni. A per folytatásának kockázatát vállalni természetesen jogában áll bárkinek, azonban a teljes érvénytelenség kimondásának olyan következménye is lehet, amely konkrét esetben az adósra nézve hátrányosabb helyzetet eredményez, mint a törvény által biztosított elszámolás és új feltételrendszer. A per elvesztése esetén pedig az adós ugyan számolhat az elszámolás pozitív következményeivel, azonban a bukott per utáni perköltségek mindenképpen veszteséget jelentenek neki.

– Mi lesz azokkal, akiket az intézkedések ellenére a hajléktalanság réme fenyeget majd? Készül-e vészmegoldással a tárca?
– Igen. 2015 tavaszán az Igazságügyi Minisztérium kidolgozza a magáncsőd intézményére vonatkozó jogszabályokat. Már folynak az egyeztetések a frakciókkal is. A tervek szerint fizetési könnyítésről, pénzügyi csődgondnokságról lehet majd szó azoknál, akik nehéz helyzetbe kerültek, ugyanakkor készek az együttműködésre. Tovább kívánjuk erősíteni a jelenleg is működő nemzeti eszközkezelőt is. Azon belül egy olyan ingatlanalap megteremtését tervezzük, amely lehetővé teszi, hogy azok az emberek, akik önhibájukon kívül nem boldogulnak hitelük visszafizetésével, ne kerüljenek az utcára.

– A devizahitelezésről szólva kritikával illetett ügyvédi csoportokat. Tavaly a köztestületeket, köztük az ügyvédi kamarát övező botrányoktól volt hangos a sajtó. A Budapesti Ügyvédi Kamarát szabálytalan tisztújítás miatt első fokon elmarasztalta a bíróság. A köztestületek felett a minisztérium gyakorol törvényességi felügyeletet. Beavatkoznak a vitába?
– A minisztérium törvényességi felügyelete az ügyvédi kamara szabályzataira terjed ki, nevezetesen, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Az ügyvédi kamarával szemben zajló ügyben, ami a köztestület tisztújítása miatt indult, nem tehetem meg, hogy állást foglaljak, a peres eljárás ugyanis nem zárult le. Viszont akkor, ha a bíróság jogerős döntést hoz abban a kérdésben, hogy törvényesen járt-e el a kamara a tisztújítás során, a tárca ellenőrizni fogja, hogy a kamara megfelelően hajtja-e végre a bíróság döntését. Az Igazságügyi Minisztérium szerepe a törvényességi felügyeletre korlátozódik, ugyanakkor az állam visszafogottabban viszonyul ehhez a köztestülethez, miután az ügyvédi tevékenység nem állami feladat. Az ügyvédség ugyanis kétarcú szervezet: nagyobb részben egy magánszervezetről van szó, hiszen az ügyvédek vállalkozásszerűen tevékenykednek, magánjogi szerződések alapján az ügyfeleik megbízottjaként járnak el. Ugyanakkor van közjogi vetülete is az ügyvédségnek, nevezetesen a kirendelt védők munkája, az igazságszolgáltatás ugyanis ügyvédek nélkül nem működhet.

– Tüntetések, botrányok és társadalmi elégedetlenség árnyéka vetült az önálló bírósági végrehajtókra is tavaly. Hathatós, ám rövid távú megoldás született az ügyben: 2015-ben miniszteri biztos felügyeli a kamarát, s megkezdődött a köztestület teljes jogi és gazdasági átvilágítása. Ugyanakkor a devizahiteles-törvény rámutatott, hogy nagyobb a baj. A végrehajtók súlyos hibákat követtek el, s kiderült, hogy noha nap mint nap jogszabályokat kell alkalmazniuk, mindössze a végrehajtók ötödének van jogi végzettsége. Az adósságbehajtás a társadalom egyik legérzékenyebb területe. Mi a véleménye, nem kellene lecserélni jogi végzettségű szakemberekre a végrehajtókat?
– A folyamatosság és a fokozatosság elvét követjük a végrehajtók tevékenységének átalakítása ügyében. Óvatosan nyúlunk hozzá a rendszerhez, hogy javítsunk, és ne kárt okozzunk benne. A végrehajtás állami feladat. Hiába van ugyanis egy bírósági ítélet az ember kezében, ha az abban foglaltaknak nem tud érvényt szerezni. Az adósságbehajtást az államnak kell ellenőriznie, kiemelt figyelmet kell szentelni a végrehajtások nyomon követésének. Ez eddig hiányzott. Fontos kérdés az önálló bírósági végrehajtók felkészültsége, a jogszabályok ismerete, ugyanakkor egyik percről a másikra nem lehet előírni, hogy mindenkinek legyen jogi végzettsége. Ezek a hatósági személyek ismerik a rendszert és a szakmájukat, szerzett jogaik vannak, ezért nyilvánvalóan egy felmenő rendszerben s előre meghatározott határidőkben kell gondolkodni, hogy olyan végrehajtási rendszer alakulhasson ki, amelyik az adósok és a hitelezők megelégedésére válik. A minisztérium első lépése, a végrehajtókra vonatkozó törvénymódosítási javaslat benyújtása (amit az Országgyűlés elfogadott – a szerk.) bátor lépés volt, ezután pedig a miniszteri biztos kinevezése, majd az, hogy nemcsak a végrehajtói kamara, hanem az egyes önálló bírósági végrehajtók felett is felügyeletet fog gyakorolni az Igazságügyi Hivatal. Ez az első állomása annak, hogy áttekintsük az adósságbehajtás teljes rendszerét. Most még túl sok a kifogás, vagyis a rendszer nem működik jól. Év végéig át kell tekinteni, hol szükséges korrigálni.

– Ugyanakkor mégis az önálló bírósági végrehajtók felkészületlensége s a kamara téves tájékoztatása vezetett oda, hogy az első devizahiteles-törvényben foglalt végrehajtási cselekmények felfüggesztése nem történt meg azonnal, s adósok ezrei várták hiába, hogy az ügyükben eljáró végrehajtó intézkedjen. Ez a szakmai hiba pedig végső soron a jogi végzettség hiánya miatt alakult ki.
– Teljes mértékben egyetértek, viszont a minisztérium nem tarthat folyamatosan minden kamarának tájékoztatást arról, hogy mit jelentenek a jogszabályok. Minden hivatásrendnek magának kell megteremtenie a képzést. Ennek a hiányát láttuk most. Ezt pótolni kell, ha pedig szükséges, az államnak kell közbelépnie. A jogszabály-értelmezés alapvetően a jogalkalmazók, így az önálló bírósági végrehajtók feladata is, még ha most döcög is ez. A cél, hogy a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás, például a végrehajtás vagy az igazságügyi szakértés is jól működjön, és a minisztérium köztestületek feletti felügyeleti hatásköre hangsúlyosabbá váljon, ne csak papíron létezzen.

– Ha már az igazságügyi szakértőket említi, akár már az év első felében törvénymódosítás várható ügyükben, a minisztérium már el is készítette problémagyűjteményét. A gondokra pedig a nagy közérdeklődés mellett Eva Rezesová ellen lezajlott – négy halálos áldozatot okozó –, ittas járművezetés vádjával folyatott büntetőperben eljáró szakértők tevékenysége is rámutatott. Hogyan tervezik átalakítani a rendszert?
– Bonyolult és kényes kérdésről van szó, ugyanis a szakértő meg tudja határozni az ítéletet. Kezdjük a problémák gyökerénél! Ma körülbelül négyezren vannak a szakértői nyilvántartásban, viszont vélhetően ez a lista régi, elavult. Ezt a rendszert bizonyosan frissíteni kell. Gyakran megjelenő probléma a perek elhúzódása, mert a szakértők nem teljesítik időben feladataikat. A szakértővé válás feltételeit is meg kell vizsgálni, hogy az jogilag megfelelő-e. Mivel szakértőnek alanyi jogon be lehet jelentkezni, el kell gondolkozni a szakértőjelölt titulus bevezetésén, hogy szigorúbb legyen a szakértővé válás folyamata. Utóbbi a minőségbiztosítás miatt fontos kérdés. Két új törvénykönyv készül, amelyek kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezt a rendszert áttekintsük. Az egyik a büntetőeljárás-jogi kódex, a másik a polgárieljárás-jogi kódex. Olyan szakértői gárdára van szükség, amely feddhetetlen, közbizalmat élvez, nem befolyásolható. Ennek a rendszernek az átalakítása jogos társadalmi elvárás. Erősíteni kell a kamarát, anyagilag ugyanis mindenképpen gyenge köztestületről van szó.

– A magánszakértői vizsgálat pénzért megvehető, amelyben a szakértő egyértelműen a megbízója érdekét szolgálja. Az államilag kirendelt szakértők bérezése pedig nem versenyképes, tehát jelenleg a szakértők befolyásolhatók.
– Azt nem szabad elfelejteni, hogy a szakértők esküt tesznek. Ha pedig szimplán anyagi alapon néznénk a magánvéleményeket, azt mondhatnánk, hogy aki magánszakértői véleményt kér, szakvéleményt vásárol a megrendelő igényeinek megfelelően. De valójában a magánszakértőnek elfogulatlannak kell lennie, annak ellenére, hogy az ügyfele felkérése alapján jár el.

– Ugyanakkor gyakran nem ez a látszat. Itt van például az említett Rezesová-per.
– Nyilván van olyan ügy, ahol feltűnést keltenek a szakvélemények, ahol gyanús a szakértői jelentés, de nem mernék általánosítani ebben a kérdésben. Azt fogjuk szorgalmazni, hogy a kamarában valós fegyelmi rendszerek működjenek. Kirívó, feltűnő ügyekben pedig lépni kell, jelzéseket kell leadni, ezt adhatja az adott ügyben eljáró bíró is. A tisztességtelenségnek ki kell buknia, ez a dolgok rendje.

– Komoly hatású döntést hozott az idei évre az Alkotmánybíróság (AB). A testület 2015. március 31-i határidővel megsemmisítette azt a fogvatartottak elhelyezésére vonatkozó rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a cellákban az egy embernek előírt mozgásteret se legyen kötelező biztosítani. Sajtóhírek szerint a rabok százával élnek panasszal, s nyernek is. Mit okozhat az AB döntése?
– Nem vitatható, hogy túlzsúfoltak a börtönök, ugyanakkor ez a jelenség egész Európának gondot okoz. Ez ellen többféle módon lehet tenni: például börtönök építésével, illetve számba lehet venni az elektronikus jelzőrendszerek, úgynevezett lábperecek alkalmazását, valamint elhagyott állami épületek felkutatása sem kizárt. A kormány büntetőpolitikája mindenesetre nem fog változni, gyengülni vagy alábbhagyni. A strasbourgi bíróság döntéséhez viszont számos kérdés kapcsolódik, jogszabály formájában ugyanis sehol sincs megfogalmazva a kötelezően előírt három, illetve három és fél négyzetméter biztosítása. Ez csak ajánlás. Egy biztos: az elítélteknek is vannak jogaik, ezzel a kérdéssel pedig közösen kell foglalkoznia az igazságügyi tárcának és a Belügyminisztériumnak.