Gyermekvállalás és hedonizmus? Ezt lépték a Ratkó unokák

Megállni látszik a zuhanó tendencia: 3,2 százalékkal nőtt a születésszám. Ennek okairól szakértőket kérdeztünk.

– Lehetséges, hogy a 2014-es növekvő születésszám a korábban elhalasztott gyermekvállalás pótlása?
– Ehhez nemcsak azt kellene tudni, hogy összesen tavaly mennyi gyermek született, hanem azt is, hogy hány évesek az anyukák, akik ezt a születési többletet produkálták, ez viszont csak márciusban derül ki. A mostani növekedés részben annak is köszönhető, hogy a gyermekvállalást halogató Ratkó unokák, a ’73-tól ’77-ig születettek gyermekei, úgy tűnik, elkezdtek megszületni.

– Tavaly az a bizarr hír borzolta a kedélyeket, miszerint a Facebook és az Apple idén januártól fizeti a női dolgozók petesejt-lefagyasztását, hogy a nők teljes energiájukkal a karrierjük építésére tudjanak koncentrálni. Várható, hogy ilyesfajta kezdeményezések Magyarországra is begyűrűznek?
– Magyarország ettől jelenleg még nagyon messze van. Nem tartanék attól, hogy két év múlva a MÁV kifizetné a kalauznők petesejt-lefagyasztását. Mindig vannak hasonlóan extrém kezdeményezések, de szerencsére mire ezek Magyarországra érnének, elhalnak. A furcsa javaslat mögött meghúzódó társadalmi probléma, az időből való kifutás nagyon is valós. Sajnos rengetegen futnak ki az időből: a gyermektelen hölgyek nagy része nem úgy válik gyermektelenné, hogy soha nem akart gyermeket, hanem egyszerűen az élete úgy alakult.

– Mennyire van hatással a média a gyermekvállalásra?
– Mindenkinek meggyőződése, hogy a médiában sugárzott családkép hatással van a gyermekvállalásra, de erre nekem tudományos, meggyőző bizonyítékot nem nagyon sikerült találnom. Nyilván a média egyfelől diktálja a trendeket, de másfelől legalább ugyanennyire igaz a fordítottja is: átalakuló családi, társadalmi viszonyaink csapódnak le abban, amit a média ábrázol.

– Milyen döntésekkel lehetne serkenteni a gyermekvállalást Magyarországon?
– Először is azt kellene célul tűzni, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek. Azt kell megnézni, hogy azokat a párokat, akik gyereket terveznek, milyen dolgok akadályozzák abban, hogy ezek a gyermekek valóban megszülessenek. Téves út gyerekvállalásra ösztökélni azokat a párokat, akik nem is akarnak gyermeket. Vagyis nem azt kell célként kitűzni, hogy több gyerek szülessen, hanem azt, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek. A magyarok alapvetően elég sok gyermeket szeretnének, és ha sikerülne elérnünk, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek, akkor sokat javulna a helyzet. Valamennyire pozitív irányú változás történt a pénzügyi rendszerben, még ha nem is minden társadalmi réteg érintett. A munka és a gyerekvállalás összeegyeztethetősége is könnyebbé vált: a kisgyermekek elhelyezését szolgáló színvonalas intézményeket építettek, nyitottak. A nyugati tapasztalatok szerint ezek mind egyértelműen képesek hozzájárulni a gyerekvállalási kedv növekedéséhez.

– Akkor mégis hol a hiba?
– Ma Magyarországon a családtámogatási rendszer áttekinthetetlenül bonyolult: rengeteg bőkezű támogatásunk van, de az érintettek nem is tudnak róla, őrületnek tűnik, de ez tényleg így van. Nyilvánvaló, hogy ha nem tudnak a támogatás létezéséről, akkor az nem válthat ki semmiféle hatást. Elsősorban nem pénzkérdés olyan rendszert csinálni, ami valamilyen formában átlátható. Nyilván senki nem a kismamabérlet miatt vállal gyermeket, de ha az ember egy döntési helyzetben van, és egyértelműen látja, hogy mik azok a támogatások, amikre számíthat, akkor ez ilyen értelemben segítheti a döntést. Fontos lenne ezeket a támogatásokat átláthatóan eljuttatni az emberekhez. Ráadásul a támogatások intézése is hihetetlen bonyolult, sok papírmunkával jár. Fontos lenne továbbá jobban bevonni a gyermeknevelésbe az apákat. A nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy az apukák valamilyen szintű bevonása nagymértékben segíti a többedik gyermek(ek) megszületését.

A Magyar Ifjúság 2012 nagy mintás ifjúságkutatás átfogó képet fest a 15–29 éves fiatalok gyerekvállalási hajlandóságairól és attitűdjeiről. Nyolcezer fiatalt kérdeztek meg, a legfontosabb, ami a kutatás során kirajzolódott, hogy ennek a korosztálynak a többsége szeretne gyermeket vállalni – mondta az MNO-nak Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója, a Magyar Ifjúság 2012 kutatásvezetője. A fiatalok nagy része egyetért azzal, hogy a gyermekvállalás hozzájárul az ember boldogságához, de úgy gondolják, hogy a munkahely és az anyagi helyzet szempontjából nem egy pozitív tényező: a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy a gyermekvállalás inkább rontja az anyagi helyzetet. A családpolitikai intézkedések láthatóan ösztönözni próbálják a gyermekvállalást, de Székely Levente szerint ha feltételezzük a szülők tudatosságát, a gyermekvállalás hosszú távú stratégiai döntés, így ezeknek a támogatásoknak úgy lenne igazi hatásuk, ha a különböző kormányzati ciklusokon is átívelnének. Mint mondta: az anyagi okokon kívül mélyebb okok is húzódhatnak a mögött, hogy a fiatalok napjainkban kevesebb gyermeket terveznek vagy a gyermekvállalást kitolják: ez a nemzedék nem feltétlenül önfeláldozó nemzedék, aki mindent megtenne az utódaiért, esetenként a karrier és a saját élet kényelme kerül a gyermekvállalás helyett előtérbe. „A gyermekvállalás elmaradása nem feltétlenül egy hedonista döntés a fiatalok szemében” – hangsúlyozta Székely. Másik lehetséges oka a gyermekvállalás kitolódásának, hogy az orvostudomány egyre fejlettebb, egyre későbbi életkorban is lehet egyre biztonságosabban gyermeket vállalni. Valós probléma továbbá, hogy ez a korosztály nem tudott még függetlenedni a szülőktől, a fiatalok jó része még a szüleinél él és szülei tartják el, kitolódik tehát az első gyermek vállalásának az ideje, aminek hatására már kevésbé valószínű, hogy egy következő gyermek megszületésére is sor kerüljön. Ráadásul magas a társadalmi elvárás is azzal kapcsolatosan, hogy hogyan kell nevelni egy gyermeket, mi mindent kell neki megadni, így a fiatalok sokszor ezekkel a túlzott elvárásokkal szembesülnek, ami a családtervezésükben is közrejátszik.