Kevesebb pénz a segélyekre

Főként a közfoglalkoztatásnak köszönhetően egy év alatt tíz százalékkal csökkent a támogatottak száma.

Lakásfenntartási támogatást 385 ezren kaptak, a teljes népesség 3,9 százaléka, a segítség ugyanakkor az egész háztartást érinti, így a tényleges rászorulói kör lényegesen magasabb, mint a jogosultak száma. A támogatott lakások aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, ahol tízből három lakásra vesznek igénybe lakásfenntartási támogatást, ez az országos átlag több mint háromszorosa. A közgyógyellátást 2013-ban 281,9 ezren, a népesség 2,9 százaléka vehette igénybe, holott a legutóbbi felmérés szerint a 16 éves és idősebb lakosság 36,9 százalékának van valamilyen tartós vagy krónikus egészségi problémája.

2013-ban az egy lakosra jutó éves átlagos segélyösszeg 14 036 forint volt, ez nominálértéken 4,2 százalékkal kevesebb a 2012. évinél, vásárlóereje a 2000. évi szintet sem éri el. A szociális támogatások elértéktelenedéséhez a fogyasztói árak emelkedése mellett az is hozzájárult, hogy számos segély összegének megállapítási alapját képező öregségi nyugdíjminimum 2008 óta 28 500 forint.

Óriási a különbség a segélyek elosztásában a régiók között: a támogatások csaknem egynegyedét Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12, és 11,4 százalék) fizették ki, az egy lakosra jutó segélyek éves átlagos összege szintén itt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Vas megye lakói az összes segély 1,8, illetőleg 1,4 százalékát kapták. Az egy lakosra jutó segélyek éves átlagos összege is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb. A településtípusok között is nagyok a különbségek: 2013-ban az aprófalvakban a szociális segélyek 5,1 százalékát folyósították, holott az itt élők csak a népesség 2,9 százalékát teszik ki. Az aprófalvakban egy lakosra jutó éves átlagos segélyösszeg 24 778 forint volt, a fővárosi átlag háromszorosa.

Mint arról beszámoltunk, márciustól jelentősen átalakul a szociális támogatási rendszer. Több segély önálló formája megszűnik, és beleolvad az önkormányzatok által megítélhető települési támogatásba. Így például nem lesz külön óvodáztatási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás és lakásfenntartási támogatás sem. A rendszeres szociális segély helyett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjat vezetnek be, amely a korábbinál szűkebb körnek jár majd.