Értelmiségiek elutasítják a bojkottot

Nem értett egyet a Magyar Nemzettel, a Hír TV-vel és a Lánchíd Rádióval szemben meghirdetett kormánypárti bojkottal a jobboldal lapunk által megkeresett jeles szereplőinek többsége.

Bojkottügyben nem nyilatkozom, bár az ilyen akciókat a múltban sem helyeseltem – így reagált a Hír TV-vel, a Lánchíd Rádióval és a Magyar Nemzettel szemben a kormánypártok által meghirdetett bojkottra Boross Péter volt miniszterelnök. Azt mondta: nem szívesen adna muníciót ennek a jelenlegi, teljesen lezüllött baloldalnak, illetve ellenzéknek.

– Orbán Viktor miniszterelnök ellen ugyanis olyan hajtóvadászat folyik, olyan igaztalan vádakkal, rágalmakkal illetik, ami még a mi kormányzásunk alatt is elképzelhetetlen volt. A kormányfőt érő ügynökvádak teljesen megalapozatlanok, nemtelenek, légből kapottak, hazugok, hiszen bizonyíthatóan megtagadta az együttműködést az állampárti titkosszolgálatokkal – mondta.

Wittner Mária 1956-os halálraítélt, a Fidesz volt országgyűlési képviselője a bojkottal kapcsolatban azt mondta, számára az a visszataszító, hogy ezzel a lépéssel a gyurcsányi útra léptek. Korábban a volt szocialista miniszterelnök is bojkottot hirdetett a sajtó egy részével szemben. Wittner szerint hagyni kellene a sajtót élni. A politikus nem vette észre, hogy ellenzékivé vált volna a Magyar Nemzet. Kijelentette: eddig is kimondta a lap az igazat, ezután is ki kell majd mondania.

– A demokrácia ismérve nem az, hogy csak azokkal állok szóba, akikkel egyetértek, hanem éppen ellenkezőleg, arra törekszem, hogy a társadalom tagjai a lehető legszélesebb dialógusban vehessenek részt – így reagált Róna Péter. A közgazdász szerint a nyugati demokráciák világában az, hogy egy kormány egy jelentős sajtóorgánumot bojkottál, egészen szokatlan, mondhatnánk, elképzelhetetlen dolog. Kérdés, hogy ezt mivel indokolják, mert a kormánynak az egész ország képviselete a feladata, abban pedig benne van az ellenzék is. Mint mondta, a bojkott sehová nem vezet, legalábbis ha fenn akarják tartani a demokrácia látszatát. Róna Péter beszélt arról is, hogy a kormánynak kötelessége van a társadalom felé, a sajtó pedig a kormány, az állam és a társadalom között közvetítő szerepet lát el. Ha ezt kiiktatják, akkor a társadalom felé fennálló kötelezettséget szegik meg.

Csizmadia László kérdésünkre úgy nyilatkozott, csak megerősíteni tudja ez irányú tegnapi közleményük idevágó passzusát: a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a hazugságokat terjesztő, nemtelen uszításokban részt vevő médiumoktól elhatárolódik mindaddig, míg azok vissza nem térnek a közerkölcs által megkövetelt objektív tájékoztatáshoz. A CÖF vezetője hozzátette: amennyiben a Hír TV és a Magyar Nemzet ezeknek a kritériumoknak eleget tesz, a jövőben is szívesen állnak a rendelkezésükre.

– A bojkott helytelen. Az embernek jelen kell lenni, és minél több helyen elmondani a magáét – mondta a Magyar Nemzetnek Sára Sándor. Szerinte attól, hogy egyesek nem nyilatkoznak benne, a lap még ugyanazt a szellemiséget képviselheti, és kell is, hogy képviselje, mint korábban. – Az olvasók nincsenek is tisztában azzal, hogy ki a lap tulajdonosa. Ha a lap tárgyilagos és őszinte véleményeket mond, akkor rendben van. Ha nincsenek kritikus vélemények egy lapban, én például nem is olvasom. A nyomtatott Magyar Nemzetnek és az internetes változatnak is rendszeres olvasója vagyok, de nem látok döntő változást a lap szellemiségében. Bele lehet magyarázni, ha valaki nagyon igyekszik, de alapvetően nem történt irányváltás – vélte a filmrendező.

– Ritka kivételektől eltekintve helytelennek tartom bármilyen médium bojkottját, bármilyen oldal részéről. Ha létrejön egy-két, a mai kormánnyal szemben nem gyűlölettel viseltető, de egészséges kritikát megfogalmazó orgánum, abból még jó is kijöhet – mondta Fábry Sándor.

– Soha nem hittem volna, hogy egyszer majd ennyire kiüresedik az a szólam, hogy „én nem foglalkozom politikával, csak végzem a munkámat”. „Tisztességgel. Becsülettel.” „Az a lényeg, hogy egyenes legyen a gerinc, és az ember tükörbe tudjon nézni.” Az emberi hallás tartományában nem is foghatók már fel ezek a szavak. Értelmetlenek. Érdektelenek. Felháborodni meg már csak havonta egyszer szoktam – ezt már Szécsi Noémi író nyilatkozta lapunknak.

Csath Magdolna nem tudja értelmezni azt, hogy ellenzéki lenne a Magyar Nemzet, nem látja úgy, hogy a lap irányultsága bármilyen irányba elmozdult volna. Szerinte a hiteles média ne legyen se ellenzéki, se kormánypárti. Közölte, a sajtónak az a feladata, hogy információt közöljön, tudósítson, és eltérő szakmai véleményeknek is helyet adjon. A közgazdász elmondta, több alkalommal maga is közölte gondolatait az újság hasábjain, és előfordult, hogy kritikát is megfogalmazott, de akkor sem kérték rá, hogy húzza ki azt a cikkéből. Hangsúlyozta, ha hívják és szakmai véleményére kíváncsiak, továbbra is el fog menni a Hír TV-be vagy a Lánchíd Rádióba, és nyilatkozni fog a Magyar Nemzetnek is.

Pesty László filmrendező lapunknak úgy nyilatkozott: miközben a sajtóban elterjedt a hír, hogy Rogán Antal a Magyar Nemzet és a Hír TV bojkottjára szólította fel a Fidesz–KDNP-frakciót, ezt a kormány cáfolta. – Nehéz olyasmiről véleményt alkotni, amire van egy állítás és egy tagadás – mondta az ismert dokumentumfilmes. Felidézte: hosszú évek óta a Hír TV állandó vendége, nagyon jól érzi ott magát, és rendkívül sajnálja, hogy így elmérgesült a Simicska–Orbán-viszály. Ugyanakkor egyetért Kövér Lászlóval abban, hogy ha folytatódik a jelenlegi tendencia, és a Hír TV-ben egyre több lesz a kormánykritika, akkor előfordulhat, hogy ellenzéki médiummá válik. – Nem szeretném, ha ez bekövetkezne – hangsúlyozta Pesty László.

Bod Péter Ákos úgy vélte: ha egy politikus, közszereplő nyilatkozik, akkor nem azt érdemes néznie, hogy az adott lapnak, tévének, rádiónak ki a tulajdonosa, hanem azt, hogy a célközönségéhez eljussanak a szavai, gondolatai. – Ha elmondja az álláspontját, azzal a célközönségéhez szól, őket tiszteli meg – tette hozzá a volt jegybankelnök.

– Általában semmiféle bojkottnak nem vagyok a híve. Ha az ember valahová elmegy, és ott nyilatkozik, akkor az az érdekes, amit mond. Nem bojkottot kell csinálni, hanem élni ezzel a lehetőséggel. Nem tudok elképzelni olyan csatornát, ahová bemegyek, és nem az én jobboldali, konzervatív gondolataimat mondom el.

Ugyanakkor elkeserítenek azok a dolgok, amelyeket Simicska Lajos nyilatkozott: milyen barátság vagy érdekszövetség az, amelyben úgy lehet nevezni az ország vezetőjét, ahogy Simicska Lajos tette? Olvasni kell a Magyar Nemzetet, és ebből kideríteni, hogy megmarad a konzervatív hangnál, vagy érezhető lesz benne Simicska bosszúja – mondta Jókai Anna. A kormánypárti lapok és a kormánykritika viszonyáról úgy vélekedett: a jobboldali embernek is kötelessége szóvá tenni, ha valami nem úgy megy, ahogy kellene, különben nem mennek előre a dolgok. Kritika is sokféle van: lehet a kákán is csomót kereső, igazságtalan, és lehet szakszerű. Szerinte az nem érzékelhető, hogy a Magyar Nemzet átállt volna az ellenzék oldalára, vagy nekimenne a kormánynak.

Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző megkeresésünkre úgy fogalmazott: – Annak idején a Népszabadság címlapon hozta azt a mondatomat, miszerint 20 év konzervatív jobboldali kormányzásra lenne szükség ahhoz, hogy megváltozzon az, ami az elmúlt 40 év alatt lerakódott. Még egy nyert választás szükséges. Nem lesz könnyű.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke elmondta, már korábban is, 2006-ban, s 2009-ben is felmerült a bizonyos sajtótermékek bojkottálása. Mint mondta, a hatóságot ez a gyakorlat nem érintette akkor sem, és nem fogja érinteni most sem. Az információszabadság kérdéséről szólva a NAIH elnöke elmondta, a közérdekű adatok áramlását nem lehet akadályozni, ugyanakkor az egyéni interjúk más lapra tartoznak. Ebben a kérdésben a politikusok maguk dönthetnek.

Papp Lajos szívsebész ugyanakkor „maximálisan egyetértett” a kormány által meghirdetett bojkottal. Felvetésünkre, hogy a demokráciába belefér-e, hogy egy kormány bojkottál egy lapot, és felszólítja szavazóit arra, hogy határolódjanak el a sajtóorgánumtól, a professzor azt válaszolta: a demokráciában szabadon döntheti el mindenki, hogy nyilatkozik, vagy sem. A demokrácia ott kezdődik, hogy nem mocskoljuk egymást és valótlan dolgokat nem állítunk egymásról. Az ugyanis nem demokrácia, az anarchia – fejtette ki álláspontját.