Meghaladta a foglalkoztatottak átlagos létszáma 2014-ben a 4,1 milliót, ami egy év alatt 208 ezer fős növekedésnek felelt meg. Abszolút számuk 2013-ban lényegében elérte, 2014-ben pedig mintegy 200 ezer fővel meg is haladta a válság előtti utolsó évre, a 2007-es esztendőre jellemző értéket – derül ki a KSH 2014-es esztendő munkaerő-piaci folyamatait elemző kiadványából. A bővülés mértékét jól jelzi, hogy az előző három évben, 2010 és 2013 között összesen 160 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg 2014-ben egyetlen év alatt több mint 200 ezerrel. A férfiak még mindig kelendőbbek a munkaerőpiacon: 116,7 ezerrel több férfi dolgozott 2014 végén, mint egy évvel korábban, a nők esetében 91,3 ezer fős volt a növekedés. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 3,7 százalékponttal emelkedett.
A KSH rámutat: a kedvező fordulat csak részben köszönhető a közfoglalkoztatás kiterjesztésének, a bővülést döntő részben a piaci szereplők gazdasági élénkülésből következő munkaerőigény-növekedése okozta. A regionális különbségek jelentősek, de a szakadék további növekedését a közfoglalkoztatásnak sikerült megfékeznie. A fővároshoz hasonlóan kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szint jellemezte Győr-Moson-Sopron megyét (67,5 százalék). A másik pólust Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselte, ahol száz 15–64 év közötti lakosból mindössze 54, illetve 55 fő minősült foglalkoztatottnak.
Lelassult a külföldön dolgozók számának növekedése is: a munkavégzésük helyeként országhatáron kívüli települést megjelölők száma 2014-ben csupán 2,3 ezer fővel nőtt, ők jelenleg 100 ezren vannak. Az elmúlt négy évben ugyanakkor megduplázódott az érintettek száma, hiszen 2010-ben még csak 49,5 ezer külföldön dolgozót regisztráltak.
198 ezer fővel nőtt az alkalmazottak köre, ebből a közfoglalkoztatottak száma 43 ezer fővel emelkedett. Hosszú évek óta először nőtt az egyéni vállalkozók száma is, 9000 fővel. A társas vállalkozások száma szintén emelkedett.
A legfrissebb (2014. III. negyedévére vonatkozó) európai uniós (EU Labour Force Survey) adatok szerint Magyarország a 15–64 évesekre számított 62,6 százalékos foglalkoztatási rátájával a 28 uniós tagország között a 18–20. helyen állt, megelőzve ezzel például Írországot, Lengyelországot és Belgiumot is. Az előző év azonos időszakához viszonyított 3,7 százalékpontos javulás kiemelkedőnek számít, folyamatosan csökken az unió átlagához viszonyított hátrányunk.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2014-ben csaknem 50 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2013-ban. Kiemelkedő ütemben, közel 10 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók létszáma a járműgyártás területén, miközben 13,9 százalékkal csökkent a dolgozók létszáma a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó cégeknél. A költségvetési szférában a nem közfoglalkoztatottként dolgozók létszáma 3,5 százalékkal nőtt, a nonprofit szervezeteknél 3,1 százalékkal dolgoztak többen.
Több volt az üres álláshely is tavaly, mint a korábbi években, arányuk 1,3 százalék. A versenyszférában átlagosan 23 ezer álláshely volt üres, 31 százalékkal több, mint az előző évben, megközelítve ezzel a válság előtti nagyságrendet. A nemzetgazdasági ágak közül a humán-egészségügyi és szociális ellátás, illetve az információ, kommunikáció területén keresik a legtöbb munkavállalót, itt száz foglalkoztatottra több mint két üres álláshely jutott.
A foglalkoztatási helyzet javulása már a munkanélküliek létszámában is jelentős csökkenést eredményezett. 2014-ben éves átlagban 343,3 ezren voltak munkanélküliek. Számuk az év utolsó negyedévére 318,5 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 7,1 százalékra mérséklődött. A munkanélküliségi rátában egy év alatt bekövetkezett 2,5 százalékpontos javulás eredményeként Magyarország újra az unió átlagánál kedvezőbb munkanélküliségi helyzetű tagországok közé tartozik.
A KSH ugyanakkor rámutat: a tartós munkanélküliség problémája változatlanul fennáll, a magukat munkanélkülinek valló férfiak 50,4, a nők 48,5 százaléka egy évnél hosszabb ideje keres állást. A munkanélküliek jelentős része képzetlen és tapasztalatlan: háromtizedük csak általános iskolát végzett, 5 munkanélküliből egy még soha- sem dolgozott, további közel egyharmaduknak pedig csak szakképzettséget nem igénylő munkája volt. A területi különbségek itt is markánsak: míg tavaly Szabolcsban 13,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta, addig Győr-Moson-Sopronban 3, Vas megyében pedig 3,6 százalék. A regisztrált álláskeresők közül éves átlagban 231 ezren semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesültek, további 132 ezren pedig csak a havi 22 800 forint összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapták. Az ebben részesülők azonban jellemzően az év egy részében közfoglalkoztatottként dolgoztak, és így magasabb jövedelemhez jutottak.
A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a keresetek is nőttek, 3 százalékkal haladták meg az előző évit, ami 237,7 ezer forintos bruttó kereseti átlagot jelentett. A versenyszférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolt 254,1 ezer forintos bruttó kereseten belül tovább nőtt a nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom) súlya, amely a szellemi munkát végzők esetében már a teljes kereset közel 10 százalékát jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset 241,2 ezer forint volt. 2014-ben a versenyszféra és a költségvetési területek közötti kereseti rés tovább szélesedett. A nonprofit szféra bruttó kereseti átlaga 233,4 ezer forint volt közfoglalkoztatottak nélkül, ez 6,7 százalékos növekedést takar. A nettó kereset növekedési üteme megegyezett a bruttó keresetével, a nettó kereseti átlag 163,7 ezer forint volt. A keresetek vásárlóereje 3,2 százalékkal haladta meg az előző évit.
A családi adókedvezményt 2014-től már a járulékok terhére is igénybe lehetett venni, aminek a legalább három gyermeket nevelő munkavállalók esetében volt igazán érdemi hatása. Ők így átlagosan 50 ezer forinttal magasabb nettó keresettel gazdálkodhattak, mint a gyermektelenek, nettó keresetük egyetlen év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt.
