A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2014-ben csaknem 50 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2013-ban. Kiemelkedő ütemben, közel 10 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók létszáma a járműgyártás területén, miközben 13,9 százalékkal csökkent a dolgozók létszáma a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó cégeknél. A költségvetési szférában a nem közfoglalkoztatottként dolgozók létszáma 3,5 százalékkal nőtt, a nonprofit szervezeteknél 3,1 százalékkal dolgoztak többen.
Több volt az üres álláshely is tavaly, mint a korábbi években, arányuk 1,3 százalék. A versenyszférában átlagosan 23 ezer álláshely volt üres, 31 százalékkal több, mint az előző évben, megközelítve ezzel a válság előtti nagyságrendet. A nemzetgazdasági ágak közül a humán-egészségügyi és szociális ellátás, illetve az információ, kommunikáció területén keresik a legtöbb munkavállalót, itt száz foglalkoztatottra több mint két üres álláshely jutott.
A foglalkoztatási helyzet javulása már a munkanélküliek létszámában is jelentős csökkenést eredményezett. 2014-ben éves átlagban 343,3 ezren voltak munkanélküliek. Számuk az év utolsó negyedévére 318,5 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 7,1 százalékra mérséklődött. A munkanélküliségi rátában egy év alatt bekövetkezett 2,5 százalékpontos javulás eredményeként Magyarország újra az unió átlagánál kedvezőbb munkanélküliségi helyzetű tagországok közé tartozik.
A KSH ugyanakkor rámutat: a tartós munkanélküliség problémája változatlanul fennáll, a magukat munkanélkülinek valló férfiak 50,4, a nők 48,5 százaléka egy évnél hosszabb ideje keres állást. A munkanélküliek jelentős része képzetlen és tapasztalatlan: háromtizedük csak általános iskolát végzett, 5 munkanélküliből egy még soha- sem dolgozott, további közel egyharmaduknak pedig csak szakképzettséget nem igénylő munkája volt. A területi különbségek itt is markánsak: míg tavaly Szabolcsban 13,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta, addig Győr-Moson-Sopronban 3, Vas megyében pedig 3,6 százalék. A regisztrált álláskeresők közül éves átlagban 231 ezren semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesültek, további 132 ezren pedig csak a havi 22 800 forint összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapták. Az ebben részesülők azonban jellemzően az év egy részében közfoglalkoztatottként dolgoztak, és így magasabb jövedelemhez jutottak.
