Javult a foglalkoztatás

Több mint kétszázezerrel dolgoztak többen tavaly, mint egy évvel korábban.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2014-ben csaknem 50 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2013-ban. Kiemelkedő ütemben, közel 10 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók létszáma a járműgyártás területén, miközben 13,9 százalékkal csökkent a dolgozók létszáma a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó cégeknél. A költségvetési szférában a nem közfoglalkoztatottként dolgozók létszáma 3,5 százalékkal nőtt, a nonprofit szervezeteknél 3,1 százalékkal dolgoztak többen.

Több volt az üres álláshely is tavaly, mint a korábbi években, arányuk 1,3 százalék. A versenyszférában átlagosan 23 ezer álláshely volt üres, 31 százalékkal több, mint az előző évben, megközelítve ezzel a válság előtti nagyságrendet. A nemzetgazdasági ágak közül a humán-egészségügyi és szociális ellátás, illetve az információ, kommunikáció területén keresik a legtöbb munkavállalót, itt száz foglalkoztatottra több mint két üres álláshely jutott.

A foglalkoztatási helyzet javulása már a munkanélküliek létszámában is jelentős csökkenést eredményezett. 2014-ben éves átlagban 343,3 ezren voltak munkanélküliek. Számuk az év utolsó negyedévére 318,5 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 7,1 százalékra mérséklődött. A munkanélküliségi rátában egy év alatt bekövetkezett 2,5 százalékpontos javulás eredményeként Magyarország újra az unió átlagánál kedvezőbb munkanélküliségi helyzetű tagországok közé tartozik.

A KSH ugyanakkor rámutat: a tartós munkanélküliség problémája változatlanul fennáll, a magukat munkanélkülinek valló férfiak 50,4, a nők 48,5 százaléka egy évnél hosszabb ideje keres állást. A munkanélküliek jelentős része képzetlen és tapasztalatlan: háromtizedük csak általános iskolát végzett, 5 munkanélküliből egy még soha- sem dolgozott, további közel egyharmaduknak pedig csak szakképzettséget nem igénylő munkája volt. A területi különbségek itt is markánsak: míg tavaly Szabolcsban 13,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta, addig Győr-Moson-Sopronban 3, Vas megyében pedig 3,6 százalék. A regisztrált álláskeresők közül éves átlagban 231 ezren semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesültek, további 132 ezren pedig csak a havi 22 800 forint összegű foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapták. Az ebben részesülők azonban jellemzően az év egy részében közfoglalkoztatottként dolgoztak, és így magasabb jövedelemhez jutottak.

A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a keresetek is nőttek, 3 százalékkal haladták meg az előző évit, ami 237,7 ezer forintos bruttó kereseti átlagot jelentett. A versenyszférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolt 254,1 ezer forintos bruttó kereseten belül tovább nőtt a nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom) súlya, amely a szellemi munkát végzők esetében már a teljes kereset közel 10 százalékát jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset 241,2 ezer forint volt. 2014-ben a versenyszféra és a költségvetési területek közötti kereseti rés tovább szélesedett. A nonprofit szféra bruttó kereseti átlaga 233,4 ezer forint volt közfoglalkoztatottak nélkül, ez 6,7 százalékos növekedést takar. A nettó kereset növekedési üteme megegyezett a bruttó keresetével, a nettó kereseti átlag 163,7 ezer forint volt. A keresetek vásárlóereje 3,2 százalékkal haladta meg az előző évit.

A családi adókedvezményt 2014-től már a járulékok terhére is igénybe lehetett venni, aminek a legalább három gyermeket nevelő munkavállalók esetében volt igazán érdemi hatása. Ők így átlagosan 50 ezer forinttal magasabb nettó keresettel gazdálkodhattak, mint a gyermektelenek, nettó keresetük egyetlen év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt.