Az Országgyűlés a paksi atomerőműhöz kapcsolódó döntése kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.
A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.
A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.
A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk.
A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott. A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.
Az Országgyűlés elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László erre vonatkozó törvényjavaslatát. Így az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lesz. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték „nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése” – írta indoklásában Lázár János és L. Simon László.
Az alkoholok jövedéki biztosítékának ügye több állomást is megjárt az elmúlt hónapokban.
Átvette megbízólevelét Veszprém megye 1-es választókerületének február 22-én megválasztott országgyűlési képviselője, a független jelöltként induló Kész Zoltán kedden Veszprémben.
A politikus elmondta: „bízom benne, hogy méltó utóda leszek Navracsics Tibornak és az előtte levő veszprémi képviselőknek, és büszkén tudom képviselni a huszonöt települést\".
A gázév három hónappal eltolódik, kapacitást lekötni pedig negyedévre és napon belül is lehet – egyebek mellett ezt tartalmazza a földgázellátásról szóló törvény módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.
A 2008-ban született földgáztörvény hatálybalépése óta három európai uniós rendelet is született a földgázszállítással kapcsolatban. Ezek a kapacitások elosztásával, illetve a szállító rendszer kiegyensúlyozásával foglalkoznak. A gázév jelenleg július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. A módosítás az október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig terjedő időszakra helyei át a gázévet. Az idén induló gázév azonban rendhagyó lesz, mivel július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tart.
A törvény hatálybalépésével a szállítási rendszerüzemeltetőhöz, valamint a földgázelosztóhoz beadott éves kapacitásigényeket érvénytelennek kell tekinteni. A rendszerhasználónak a földgáztároló szabad kapacitásait – egyéves időtartamra – legkésőbb március 31-ig kell lekötnie. Új elem a törvényben a kereskedési platform, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető vagy pedig a szervezett földgázpiacon engedéllyel tevékenykedő cég működtethet. A platform kereskedési szabályzatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyja jóvá.
A platformon csak annak tagja kereskedhet. Tagok a következők lehetnek: a földgázkereskedők, a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők, a szállítási rendszerüzemeltetők, a földgáztárolói engedéllyel rendelkezők, továbbá a földgázelosztók és az – együttműködő földgázrendszerhez közvetlenül kapcsolódó – külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltetők. A felsoroltak azonosak a korábbi kiegyensúlyozó platform szereplőivel.
Kiegészítésként került be a földgáztörvénybe az, hogy a felhasználónak térítésmentesen jár a gázóra. Szintén ingyenes az óránként 20 köbméternél többet fogyasztó gázórájára a távadó felszerelése. Ez utóbbi azonban csak 2017-től lesz kötelező. A gáz számbavétele is változik: a szállító vezeték összes pontján és a tárolókban kilowattóra (kWh) lesz a mértékegység. Az elosztóvezetékeken – a fogyasztónál – azonban továbbra is megajoule-ban (MJ) veszik számba a felhasznált gázt.
Megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek.
A megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek belső integrációjával módosul a szervezeti tagozódásuk, és huszonöt feladat, hatáskör címzettje lesz a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője az április 1-jén hatályba lépő jogszabály értelmében.
A változtatás szerint a kormányhivatalokhoz kerülnek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatással.
Tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a közszféra vád alá helyezett dolgozóinak
A Ház több ponton módosított egyes jogállási törvényeket: a változtatások egyike kimondja, hogy a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. A képviselők 131 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadták el Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezését.
A tárcavezető előterjesztéséhez benyújtott összegző módosító javaslat tartalmazott egy olyan paragrafust is - a közjogi tisztségviselői igazolvány kiállításáról -, amelynek elfogadása a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazatát igényelte volna, ezt azonban a kormánytöbbség nem tudta biztosítani. Az érintett szakasz csak 130 kormánypárti igen szavazatot kapott - 44 nem és 22 jobbikos tartózkodás mellett -, így nem volt meg a szükség többség, a törvényjavaslatot végül e rendelkezés nélkül kellett jóváhagynia a parlamentnek.
Átalakul a területi államigazgatás
A területi államigazgatás átalakításáról döntött az Országgyűlés, a képviselők 126 igen szavazattal, 69 nem ellenében hagyták jóvá L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár javaslatát. A jogszabály célja az eljárások gyorsítása, amely nem a 21 napos általános ügyintézési időtartam, hanem a bruttó ügyintézés időtartamának csökkenésével valósul meg. Erre példa, hogy megszűnnek a kormányhivatali rendszeren belüli szakhatósági eljárások, egyebek mellett a szociális igazgatás, a munkaügy és a környezetvédelem területén. A módosítások április 1-jén lépnek hatályba.
Az államtitkár a közigazgatás hatékonyságának növelésével, az eddigieknél összefogottabb, ellenőrzöttebb és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtésével indokolta a változtatásokat.
Emellett elfogadta a Ház az EU és Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot is.
