A dokumentum emlékeztet arra is, hogy a demográfiai változásokra visszavezethető tanulólétszám-csökkenés elsősorban a szakiskolákat érintette, ráadásul további gond, hogy a szakiskolába bekerülő diákok jó része az alapvető készségek területén is gondokkal küszködik. A szakképzés népszerűsítésével összefüggésben a koncepció fontosnak tartja, hogy a leendő pedagógusok már a tanárképzésben kapjanak kifejezetten szakképzéssel kapcsolatos oktatást, és tanulmányaik alatt kötelező jelleggel eljussanak szakképző iskolába.
Szeretnék továbbá, hogy a szakképzés szorosabb kapcsolatban álljon az általános iskolákkal: mint írják, a szakképzési centrumok vonzáskörzetében lévő általános iskoláknak szakmai napokat kellene szervezniük a szakképző iskolákban és a környező vállalkozásoknál. Az anyag felveti továbbá, hogy már hetedik évfolyamon kezdődjenek üzemlátogatások az iparkamara szervezésében, és jelenjen meg pályaorientációval foglalkozó tantárgy is. Fontos része a reformnak az átjárhatóság elősegítése is a különböző oktatási rendszerek között. Ennek érdekében megteremtenék annak a kereteit, hogy a szakképzés és a felsőoktatás között mindkét irányba működjön a korábban megszerzett ismeretek beszámítása.
Mint Czomba Sándor néhány hete bejelentette: a kormány által is elfogadott átalakítási tervek szerint a jelenlegi szakiskolákat a jövőben szakközépiskolákká alakítanák, amelyekben 3+2 tanéves rendszerben szakmát, majd érettségit lehetne szerezni. A szakközépiskolák pedig szakgimnáziumokként működnének tovább, ezekben négy tanév alatt lehetne eljutni az érettségiig, majd plusz egy év alatt a technikusi minősítésig.
