Gyakorlatilag semmi nem igaz azokból az állításokból, amelyeket Gy. Németh Erzsébet tett egy kiszivárgott levélre hivatkozva a napokban a közfoglalkoztatottak számának felére csökkentéséről és az önkormányzatoknak erre a célra adott támogatások drasztikus megnyirbálásáról. A Demokratikus Koalíció fővárosi önkormányzati képviselője azt állította, a Belügyminisztérium arról tájékoztatta a budapesti munkaügyi kirendeltségeket és a fővárosi kormányhivatalt, hogy csak augusztus 31-ig tervezhetnek közmunkát, és legfeljebb feleannyi embert alkalmazhatnak, mint amennyit terveztek. Ráadásul a bérköltségeket illetően az eddigi húsz helyett harminc százalék önrésszel számolhatnak, az anyagköltség fele helyett pedig csak tíz százalékra kapnak támogatást.
A Belügyminisztérium határozottan cáfolta az állításokat, sőt a támogatások növekedéséről számolt be. Lapunk kérdésére közölték: nem igaz, hogy felére csökkenne a közfoglalkoztatottak száma. A létszámok mérsékléséről, illetve a támogatások megszüntetéséről a közfoglalkoztatóknak – beleértve a települési önkormányzatokat – sem levelet, sem egyéb írásos tájékoztatót nem küldtek. A Belügyminisztérium hangsúlyozza: 2014-ben átlagosan kétszázezer ember közfoglalkoztatása valósult meg, 2015-ben pedig ennél is több, átlagban 213 ezer személy közfoglalkoztatását tervezik. Az idén az első ütemben 25,3 milliárd forintot osztottak fel, és az év folyamán további forrásokat adnak a felmerülő igények kielégítésére.
A közfoglalkoztatás ősszel is folytatódik, de erre a célra a forrást a második ütemben osztják majd szét az akkori igények alapján. Szeptember 1-jétől a tervek szerint meghosszabbítják a márciusban induló programokat, amelyek ráadásul a korábbiakkal ellentétben várhatóan 2016. február 29-ig tartó foglalkoztatást tesznek lehetővé. A tárca a nyári tervek kapcsán közölte azt is: kiemelt figyelmet szentelnek az érintettek munkaerő-piaci képzésére, ezért terveik szerint július 1-jétől újabb ötvenezer ember ülhet iskolapadba, ők a képzés ideje alatt megkapják a közfoglalkoztatási támogatást.
A bérköltség-támogatás hetven százalékra csökkentését is cáfolta a tárca. Mint írták: a források elosztásakor átlagosan kilencvenszázalékos bérköltség-támogatással számoltak, ami magasabb a tavalyi, átlagosan 85 százalékos támogatási mértéknél. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a munkaügyi kirendeltségek a jogszabály által meghatározott kereteken belül ennél magasabb, illetve alacsonyabb mértékű támogatást is megállapíthatnak, figyelembe véve az egyes települések egymástól eltérő munkaerő-piaci helyzetét. Az anyagköltség kapcsán rámutattak, hogy a vonatkozó jogszabály a bérköltség-támogatáshoz biztosított forrás legfeljebb húsz százalékáig engedi elszámolni a programnál felmerülő közvetlen költségeket. Tavaly a források meghatározásánál erre a célra tízszázalékos átlagos támogatási mértéket fizetett a tárca, míg az idén ez tizenöt százalékra emelkedett.
Ismeretes, a kormány az idén a tavalyinál tizenöt százalékkal többet, 270 milliárd forintot különített el közfoglalkoztatásra, ennek következtében újabb tízezrek juthatnak munkához. A költségvetési törvény szerint az eddigi, átlagosan évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felében további több tízezer ember – a jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők mintegy negyede – dolgozhat közfoglalkoztatottként.
