Előzetes felmérések alapján állította össze a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) azon települések listáját, ahol a Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program első ütemében uszodák épülhetnek. Olyan településeket választottak, ahol a legnagyobb szükség van az új létesítményekre – közölte Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista Tóth Bertalan írásbeli kérdésére válaszolva kifejtette: a településeket a Klik úgy választotta ki, hogy megvizsgálta az adott járásban rendelkezésre álló fedett uszodák, illetve a járásban élő tanköteles gyermekek számát. Ezen- felül figyelembe vették, hogy egy-egy településen hányan élnek, illetve hogy mekkora a helység adóerő-képessége. Jórészt olyan településeket választottak, ahol nehezen, vagy egyáltalán nem biztosítható az úszásoktatás az iskolásoknak.
A Nemzeti Sportközpontok tanuszoda-programról közzétett tájékoztatója szerint olyan tanuszodák létesülnek, amelyek nemcsak a diákokat, hanem a környéken élőket is kiszolgálják. A téli „félévben” fedett uszodaként, nyáron, iskolai szünetek idején nyitott strandként működnek majd a létesítmények. Az uszodákhoz öltöző, illetve kiszolgálóépület tartozik majd, a medencéket pedig bontható, fémvázas sátortetővel lehet befedni ősztől tavaszig. Uszodánként két medence lesz, az egyik egy 80 centiméter mély, 10 méter hosszú és 6 méter széles tanmedence – a tervek szerint ebben kezdik majd az úszást a gyerekek. A másik, feszített víztükrű medencét 25 méteresre, 1,9 méter mélyre, 6 pályásra tervezték, amely akár rövid pályás versenyek megrendezésére is alkalmas.
Rétvári szerint a fejlesztések célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű területeken a köznevelési infrastruktúra-fejlesztés alapvető feltételeinek biztosítása, illetve a megnövekedett gyermeklétszám miatt szükségessé váló ingatlanfejlesztés és -bővítés. Az Emmi parlamenti államtitkára leszögezte: az oktatás és a sport infrastrukturális feltételrendszerének megszilárdítása azért is fontos, mert a sport kitörési pontot jelenthet a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek számára. A szabadidő- és utánpótlássport csökkenti a szegregációt, növeli a gyermekek közötti lojalitást. Rétvári kiemelte, a kormány célja, hogy minden gyermek tanuljon meg úszni, ennek érdekében néhány éven belül minden járásban legyen úszásoktatásra alkalmas uszoda és fejlett köznevelési infrastruktúra.
A Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program megvalósítására a kormány a 2014-es és a 2015-ös költségvetésben összesen 18 milliárd forintot biztosított. A program célja, hogy olyan európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák létesüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják az adott település köznevelési feladatainak ellátását, és megteremtik a megfelelő feltételeket a mindennapos testnevelés megtartásához.
