A természetvédőkkel együtt dolgoznak a jégkár utáni helyreállításon

Budán a WWF-fel közösen határozták meg, hogy mi történjen a balesetveszélyes, holt fákkal.

Székely Fruzsina
2015. 04. 06. 18:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint a kerületi önkormányzat közölte, nem érkezett sem panasz, sem bejelentés zöldszervezetektől az önkormányzathoz a jégkár utáni kármentesítés kapcsán. Sőt, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény a WWF-fel (Természetvédelmi Világalap) közösen, egyetértésben határozta meg, hogy mi történjen a balesetveszélyes, holt fákkal, amelyeket nem lehet megmenteni.

A Népszabadság írt arról a napokban, hogy természetvédők bírálják azokat a terveket, melyek szerint a budai hegyvidéken a letört famennyiséget összegyűjtenék és elszállítanák.

Több szempontot kell figyelembe venni a fák eltakarításánál – nyilatkozta az MNO-nak a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. Gálhidy László kifejtette: alapvetően az erdőnek nincs szüksége az emberre a megújuláshoz, az élőlények szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy a kidőlt fák új élő- és búvóhelyeket hoznak létre. Hozzátette: ezzel szemben az ágak összetermelésének elsősorban gazdasági céljai vannak, a frekventáltabb részeken pedig a balesetveszély elkerülése végett szükség van a tevékenységre. Pozitív hozadék lehet viszont, hogy a következő években előreláthatólag kevesebb élő fát fognak kivágni a tervezettnél.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg az MNO-nak Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője is: a helyreállítás kérdésében nem minden fekete vagy fehér, az erdész szakemberek az egész ökoszisztémára tekintettel végzik a kármentesítést. Vannak helyek, például játszóterek, kirándulóhelyek környéke, ahol a veszély elhárítása a legfontosabb, rendbe kell tenni a területet, ehhez pedig el kell hordani a sérült faanyagot. Hozzátette: igaz az is, hogy a talaj- és természetvédelem szempontjából érdemes visszahagyni a holt fákat, legnagyobb mennyiségben az erdőrezervátumok területein. A Pilisi Parkerdő hatvanötezer hektáros terültéből nyolc-kilenc hektár súlyosan károsult, ahol még jövő évben is tart majd a kármentesítés.

Mint arról beszámoltunk, az erdészek becslése szerint az elmúlt harminc-negyven év munkáját tette tönkre a decemberi természeti katasztrófa, amelynek következtében összesen harmincnégyezer hektár állami erdőt kell helyreállítani.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.