A természetvédőkkel együtt dolgoznak a jégkár utáni helyreállításon

Budán a WWF-fel közösen határozták meg, hogy mi történjen a balesetveszélyes, holt fákkal.

Székely Fruzsina
2015. 04. 06. 18:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint a kerületi önkormányzat közölte, nem érkezett sem panasz, sem bejelentés zöldszervezetektől az önkormányzathoz a jégkár utáni kármentesítés kapcsán. Sőt, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény a WWF-fel (Természetvédelmi Világalap) közösen, egyetértésben határozta meg, hogy mi történjen a balesetveszélyes, holt fákkal, amelyeket nem lehet megmenteni.

A Népszabadság írt arról a napokban, hogy természetvédők bírálják azokat a terveket, melyek szerint a budai hegyvidéken a letört famennyiséget összegyűjtenék és elszállítanák.

Több szempontot kell figyelembe venni a fák eltakarításánál – nyilatkozta az MNO-nak a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. Gálhidy László kifejtette: alapvetően az erdőnek nincs szüksége az emberre a megújuláshoz, az élőlények szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy a kidőlt fák új élő- és búvóhelyeket hoznak létre. Hozzátette: ezzel szemben az ágak összetermelésének elsősorban gazdasági céljai vannak, a frekventáltabb részeken pedig a balesetveszély elkerülése végett szükség van a tevékenységre. Pozitív hozadék lehet viszont, hogy a következő években előreláthatólag kevesebb élő fát fognak kivágni a tervezettnél.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg az MNO-nak Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője is: a helyreállítás kérdésében nem minden fekete vagy fehér, az erdész szakemberek az egész ökoszisztémára tekintettel végzik a kármentesítést. Vannak helyek, például játszóterek, kirándulóhelyek környéke, ahol a veszély elhárítása a legfontosabb, rendbe kell tenni a területet, ehhez pedig el kell hordani a sérült faanyagot. Hozzátette: igaz az is, hogy a talaj- és természetvédelem szempontjából érdemes visszahagyni a holt fákat, legnagyobb mennyiségben az erdőrezervátumok területein. A Pilisi Parkerdő hatvanötezer hektáros terültéből nyolc-kilenc hektár súlyosan károsult, ahol még jövő évben is tart majd a kármentesítés.

Mint arról beszámoltunk, az erdészek becslése szerint az elmúlt harminc-negyven év munkáját tette tönkre a decemberi természeti katasztrófa, amelynek következtében összesen harmincnégyezer hektár állami erdőt kell helyreállítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.