Fellélegezhetnek a Quaestor-károsultak

Elfogadta az Országgyűlés kedden a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt.

A kérelmek a kijelölt kormányablakoknál és postán – tértivevényes levélben – is benyújthatók lesznek. Az alap a kérelmet a kézhezvételtől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő azonban meghosszabbítható. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Megnyugtató megoldásnak tartja a Quaestor-károsultak kártalanításáról kedden elfogadott törvényt Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a parlamenti határozathozatal után tartott budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy július végéig 30 millió forint erejéig kártalanítják a Quaestor azon ügyfeleit, akik oda fektették be a pénzüket. Azok esetében, akik a Quaestornál részvényeket vettek, a papírok túlnyomórészt megvannak, így az ő kártalanításukra nem érdemes külön jogszabályt hozni – tette hozzá a politikus a jegybank tájékoztatására hivatkozva.

A kártérítési törvénnyel kapcsolatos bankszövetségi aggályokra a frakcióvezető úgy reagált: a bankszövetségnek nem volt olyan jobb javaslata, amely a Quaestor-károsultak kártérítéséhez vezetett volna.

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény csak egy „újabb átverés”. Erről Szelényi Zsuzsanna beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy a kárpótlást a kedden elfogadott jogszabály pénzintézetekre terheli, ezért „a károsultakat valójában azok az állampolgárok fogják kártalanítani, akik a nagy bankokban tartják a pénzüket”.

Fodor Gábor sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kártalanítására vonatkozó törvényre azért szavaztak nemmel, mert szerintük az érintetteket a piacgazdaság szabályainak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank tartalékaiból kellene kifizetni, s nem a tisztességesen viselkedő bankokat, brókercégeket kellene terhelni.

A Quaestor-üggyel kapcsolatban Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, az összegző módosító javaslatot támogatták, mert az kiszélesítette a kártalanításra jogosultak körét, de a zárószavazásban nem vettek részt. Ezt azzal indokolta, hogy az LMP nem adja a nevét olyan javaslathoz, ami azzal jár, hogy a jegybanknak nem kell viselnie a felelősségét ebben az ügyben.

A szocialisták még a szavazás előtt tartottak sajtótájékoztatót az üggyel kapcsolatban, ott kifejtették: a Fidesz a Quaestor-ügy valódi felelőse, a Magyar Nemzeti Bank helyett végső soron az adófizetőkkel fizettetné meg a pénzügyi vállalkozás ügyfeleinek kártalanítását. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt közölte, megszavazzák a fideszes képviselők által benyújtott, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, mert „minden szalmaszál fontos a károsultaknak”, de az előterjesztéssel több problémájuk is van.

Az MSZP-s képviselő elmondta, azért fizetnének az adófizetők, mert a bankok csak megelőlegezik a kártalanítás összegét, majd a megelőlegezett pénzt leírhatják az adójukból, amennyiben nem lesz elegendő a Quaestor vagyona, illetve az elkövetők magánvagyona a kártalanításra. Tóth Bertalan szerint arra lehet számítani, hogy a költségvetésben így kieső bevétel pótlására Quaestor-adót vezet be a kormány.

Problémaként említette, hogy csak a Quaestor-ügyfeleknek biztosítanak 30 millió forintig kártalanítás, ezzel szemben az MSZP javaslata alapján a Buda-Cash és a Hungária Zrt. károsultjai is hozzájuthatnának befektetett pénzükhöz. Megjegyezte, utóbbi két pénzügyi vállalkozás ügyfelei csak hatmillió forintig kaptak kártalanítást.

Mint mondta, az MSZP javaslata alapján a felelősség kérdése sem lenne megkerülhető. Az MNB-nél megvan az az összeg, amely elég lenne a kártalanításra, hiszen a jegybank több mint 200 milliárd forintot „bújtatott el” különböző alapítványoknál, illetve fektetett ingatlanokba – hangsúlyozta.

Tóth Bertalan beszélt arról is, hogy nem minden károsultra vonatkozik a javaslat, az leszűkíti a kártalanítást a kötvényre. Ezzel szemben az MSZP azt javasolta, hogy minden pénzügyi eszközre terjedjen ki a kártalanítás – mondta, hozzátéve: ugyanez a fogalom szerepel a Quaestor-ügyfelek szerződésében.