A Fidesz múlt pénteken beterjesztett indítványára – amelyet házszabálytól eltéréssel tárgyalt a Ház – 185 képviselő szavazott igennel, öten pedig nemmel. A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely – a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának. Az egyik előterjesztő, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy mindössze 73 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba, ők mérlegelhetnek: maradnak a polgári úton történő igényérvényesítésnél, vagy pedig elfogadják a 30 millió forintot, és lemondanak a követelésük többi részéről.
A törvény rendelkezése szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. Az alap forrásait kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja. Kötvényt legfeljebb 10 éves futamidőre bocsáthat ki, kölcsönt pedig hitelintézettől vehet fel legfeljebb 10 éves vagy a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) maximum 3 hónapos futamidőre. A kötvénykibocsátásra és az MNB-hitelre állami kezességvállalás vonatkozik. Az alap a likviditásának biztosítása érdekében – hiteltörlesztésre, saját forrásainak kiegészítéséhez – a Beva tagjaitól visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet. Ezen előleg megfizetésére a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lesznek kötelesek.
Rogán Antal a javaslat beterjesztésekor arról beszélt, hogy a Beva kártalanítását kiegészítő befektetési vállalkozások ezért cserébe megkapnák a Quaestor felszámolásából keletkező vagyont. A törvény arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási alap záróbeszámolója után az alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény szól majd. A kártalanítási alap irányítását a Beva igazgatósága végzi, pénzeszközeit pedig az MNB-nél vezetett számlán kezeli. A károsultaknak május 6. és június 5. között egy űrlapon kell kérelmezniük a kárrendezést, igazolva a követelésük összegét.
A kérelmek a kijelölt kormányablakoknál és postán – tértivevényes levélben – is benyújthatók lesznek. Az alap a kérelmet a kézhezvételtől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő azonban meghosszabbítható. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Megnyugtató megoldásnak tartja a Quaestor-károsultak kártalanításáról kedden elfogadott törvényt Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a parlamenti határozathozatal után tartott budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy július végéig 30 millió forint erejéig kártalanítják a Quaestor azon ügyfeleit, akik oda fektették be a pénzüket. Azok esetében, akik a Quaestornál részvényeket vettek, a papírok túlnyomórészt megvannak, így az ő kártalanításukra nem érdemes külön jogszabályt hozni – tette hozzá a politikus a jegybank tájékoztatására hivatkozva.
A kártérítési törvénnyel kapcsolatos bankszövetségi aggályokra a frakcióvezető úgy reagált: a bankszövetségnek nem volt olyan jobb javaslata, amely a Quaestor-károsultak kártérítéséhez vezetett volna.
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény csak egy „újabb átverés”. Erről Szelényi Zsuzsanna beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy a kárpótlást a kedden elfogadott jogszabály pénzintézetekre terheli, ezért „a károsultakat valójában azok az állampolgárok fogják kártalanítani, akik a nagy bankokban tartják a pénzüket”.
Fodor Gábor sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kártalanítására vonatkozó törvényre azért szavaztak nemmel, mert szerintük az érintetteket a piacgazdaság szabályainak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank tartalékaiból kellene kifizetni, s nem a tisztességesen viselkedő bankokat, brókercégeket kellene terhelni.
A Quaestor-üggyel kapcsolatban Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, az összegző módosító javaslatot támogatták, mert az kiszélesítette a kártalanításra jogosultak körét, de a zárószavazásban nem vettek részt. Ezt azzal indokolta, hogy az LMP nem adja a nevét olyan javaslathoz, ami azzal jár, hogy a jegybanknak nem kell viselnie a felelősségét ebben az ügyben.
A szocialisták még a szavazás előtt tartottak sajtótájékoztatót az üggyel kapcsolatban, ott kifejtették: a Fidesz a Quaestor-ügy valódi felelőse, a Magyar Nemzeti Bank helyett végső soron az adófizetőkkel fizettetné meg a pénzügyi vállalkozás ügyfeleinek kártalanítását. Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azt közölte, megszavazzák a fideszes képviselők által benyújtott, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, mert „minden szalmaszál fontos a károsultaknak”, de az előterjesztéssel több problémájuk is van.
Az MSZP-s képviselő elmondta, azért fizetnének az adófizetők, mert a bankok csak megelőlegezik a kártalanítás összegét, majd a megelőlegezett pénzt leírhatják az adójukból, amennyiben nem lesz elegendő a Quaestor vagyona, illetve az elkövetők magánvagyona a kártalanításra. Tóth Bertalan szerint arra lehet számítani, hogy a költségvetésben így kieső bevétel pótlására Quaestor-adót vezet be a kormány.
Problémaként említette, hogy csak a Quaestor-ügyfeleknek biztosítanak 30 millió forintig kártalanítás, ezzel szemben az MSZP javaslata alapján a Buda-Cash és a Hungária Zrt. károsultjai is hozzájuthatnának befektetett pénzükhöz. Megjegyezte, utóbbi két pénzügyi vállalkozás ügyfelei csak hatmillió forintig kaptak kártalanítást.
Mint mondta, az MSZP javaslata alapján a felelősség kérdése sem lenne megkerülhető. Az MNB-nél megvan az az összeg, amely elég lenne a kártalanításra, hiszen a jegybank több mint 200 milliárd forintot „bújtatott el” különböző alapítványoknál, illetve fektetett ingatlanokba – hangsúlyozta.
Tóth Bertalan beszélt arról is, hogy nem minden károsultra vonatkozik a javaslat, az leszűkíti a kártalanítást a kötvényre. Ezzel szemben az MSZP azt javasolta, hogy minden pénzügyi eszközre terjedjen ki a kártalanítás – mondta, hozzátéve: ugyanez a fogalom szerepel a Quaestor-ügyfelek szerződésében.
