Gyilkosságok és titkosszolgálati kérdőjelek

Holnap másodfokon folytatódik a romákat sorozatban ölő halálbrigád pere a Fővárosi Ítélőtáblán.

Holnap megkezdődik a cigánygyilkosságok büntetőpere másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán. A rasszista indíttatásból elkövetett emberölések vádlottjai 2008–2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején több mint egy éven keresztül hajthatták végre precízen megszervezett bűncselekményeiket anélkül, hogy a hatóságok elfogták volna őket.

A vádlottak: Kiss Árpád és testvére, Kiss István, Pető Zsolt, illetve Csontos István a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadta meg fegyverekkel és gyújtópalackokkal cigány emberek házait. Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön pedig két-két cigány embert gyilkoltak meg; utóbbi helyszínen az egyik áldozat egy ötéves kisfiú volt. A halálbrigád összesen 63 lövést adott le sörétes és golyós lőfegyverekből. A bűncselekményekben hatan meghaltak, öten súlyosabb-könnyebb sérüléseket szenvedtek.

Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2013-ban az első-, másod- és harmadrendű vádlottat tényleges életfogytiglani fegyházra, Csontos Istvánt pedig – aki a két utolsó akcióban gépkocsivezetőként segédkezett – tizenhárom év fegyházra ítélte.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) százhúsz fős csoportja a 2009. augusztus 3-ra virradóra történt kislétai gyilkosság után egy héttel azonosította egy telefonhívás alapján a feltételezett elkövetőket, akik egy debreceni szórakozóhelyen, a Perényi 1 Music Clubban dolgoztak. A rendőrök ezután operatív módszerekkel megfigyelték a vélt elkövetőket, majd augusztus 20-án éjszaka mintegy százötven rendőr rohanta le a szórakozóhelyet, és négy embert magukkal vittek: a Kiss testvéreket, Pető Zsoltot és Fehérné Nyalka Évát, a szórakozóhely zenei felelősét. Csontos Istvánt röviddel később kommandósok fogták el. Fehérné azonban nem került a vádlottak padjára, csupán tanú lett. A Perényi 1-ben elrejtve megtalálták a gyilkosságokhoz használt fegyvereket.

A halálbrigádot a telefonhívások buktatták le. A csapat hamis vagy lopott iratokkal mások nevére vásárolt készülékekkel tartotta a kapcsolatot, ám elkövettek két végzetes hibát. Egyrészt olyanokat is felhívtak, akiken keresztül a rendőrség eljuthatott hozzájuk. Másrészt bekapcsolt telefon volt náluk, amikor „vadászni” indultak, ráadásul azokat használták is a bűncselekmények előtt, illetve után. Mint arról a Népszabadság beszámolt, az NNI híváselemzői négymillió mobilhívás feldolgozása közben két dologra figyeltek fel. Egyfelől arra, hogy néhány készülék valamennyi tetthelyen feltűnt, s ezeken máskor egy debreceni szórakozóhelyről is sokat forgalmaztak, de szinte csak egymással. Másfelől: egyik-másik telefonról olykor más készülékeket is hívtak. Azonosították a „más” mobilokat, s azok tulajdonosainak kapcsolatain keresztül jutottak el végül a négy férfihoz.

A gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság 2009. novemberi jelentése szerint Kiss Istvánt szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), amit csak 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állítottak le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezd. Arra is fény derült: a szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel olyan információt kaptak, hogy Kiss István újabb fegyverkezésbe kezd, ám ezt nem vetették össze a korábbi, hasonló információkkal.

A bizottsági jelentés szerint személyes felelősség terheli a gyilkosságsorozat titkosszolgálati felderítésének hibáiért Laborc Sándort, az NBH korábbi vezetőjét, Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi titkosszolgálati minisztereknek pedig a politikai felelőssége vethető fel. Ficsor elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat.”

Ám nemcsak az NBH-nál, hanem a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH) is súlyos mulasztások történtek. A Bajnai-kormány időszakában, 2009. szeptember 21-én, egy hónappal az elkövetők elfogása után a Szekeres Imre vezette Honvédelmi Minisztérium közleményben tagadta le, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos „bármilyen módon kapcsolatban állt volna” a katonai elhárítással.

Ugyanakkor a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca új közleményt adott ki, amelyből kiderült: a Bajnai-adminisztráció hazudott, Csontost szerződéses katonai szolgálatának idején beszervezte a KBH, folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget. A tiszalöki és a kislétai, egy-egy halálos áldozatot követelő támadás miatt bűnsegédlettel vádolt férfi a bíróság előtt és nyomozati vallomásában, valamint több nyilatkozatában is azt mondta: a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után egy hónappal, májusban találkozott KBH-s tartótisztjével, és ott szóba került a cigányok elleni támadássorozat ügyében kitűzött 100 millió forintos nyomravezetői díj, amelyre utalva azt mondta: „jól jönne neki”. Azonban tartótisztje ezt nem ítélte érdemi információnak.

A Honvédelmi Minisztérium 2013 augusztusában közölte, hogy a cigánygyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a KBH-nál. Megállapították, hogy a szervezet korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követett el. Mint írták, a titkosszolgálati vezetők eltitkolták a KBH „titkos kapcsolatát” a cigánygyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamenti bizottság elől is. A 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetését. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját. Hende a KBH korábbi vezetésének jelentős részét – az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert – menesztette, köztük az ügyben érintetteket is.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) 2013 szeptemberében feloldotta a romagyilkosságokkal összefüggésben a KBH-nál korábban végzett belső vizsgálatról szóló összegző jelentés titkosítását. Ebből kiderült, Csontos tartótisztjét szakmai mulasztás terheli, és a KBH korábbi vezetése szakmai hibákat követett el. A jelentés szerint Csontos 2003-ban szerződött a Magyar Honvédséghez. Mint „szkinhed beállítottságú” emberre 2004 elején figyelt fel a KBH. A biztonsági tiszt a férfi „szélsőséges nézeteiről és garázda személyiségéről szerzett ismereteket”, majd 2004 végén titoktartási nyilatkozat és megbízási szerződés aláírásával „szervezetszerű együttműködést” alakított ki vele. Együttműködésüket 2006 júliusában titkos kapcsolatként regisztrálták. Beszervezése után több ügy felderítésében közreműködött, 2007-ben pénzjutalmat is kapott. 2008-ban viszont biztonsági tisztje „hírszerző lehetőségének megszűnése miatt” elkészítette kizárási javaslatát. 2009 februárjában szerződéses jogviszonyát megszüntették, májusban törölték a titkos kapcsolati egységből. Ezután a tartótiszt vezetői utasításra egyszer találkozott Csontossal – éppen a cigánygyilkosságok apropóján.

Gulyás József, a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009-ben alakult munkacsoport egykori SZDSZ-es vezetője lapunknak korábban azt nyilatkozta: a négy elítéltnek rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett: a KBH az akkori kormányok idején nem adott át minden, a gyilkosságokkal összefüggésben keletkezett információt a tényfeltáró munkacsoportnak és a nyomozó hatóságnak sem. Felidézte: a büntetőeljárásban már szó volt arról, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes, Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény.

– Nem vitatom, hogy a bűncselekményeket a négy elítélt követte el, azonban biztos vagyok benne, hogy voltak olyan segítőik, akik felkészítették őket a támadásokra. Ezt a sok pénzt, illetve önként segítő eszmetársakat is igénylő bűncselekmény-sorozatot a terheltek kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani – jelentette ki a volt SZDSZ-es politikus.
Tarjányi Péter biztonsági szakértő lapunknak – Gulyáshoz hasonlóan – azt mondta: alapos kiképzés, rengeteg gyakorlás és a támadásokat anyagilag is támogató megbízó hiányában nem tudta volna végrehajtani a gyilkosságokat a négy elkövető, ezért tovább kell vizsgálódni, „akár tíz évig is”.

Mohácsi Viktória egykori SZDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő 2012 decemberében a kanadai CBC állami televíziónak azt nyilatkozta: a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza, nehogy kiderüljön, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a gyilkosságokhoz. Majd azt állította: az ügy iratait azért titkosították nyolcvan évre, nehogy megismerhessük a támadássorozat politikai vonatkozásait.

Rejtélyes szála volt a cigánygyilkossági büntetőpernek, amikor 2011. április 5-én Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és egykori kancelláriaminisztere, Molnár Csaba megjelent az egyik tárgyaláson. Ennek pikantériája, hogy Csontos István környezetéből származó értesüléseink szerint azon a tárgyaláson készült vallomást tenni a negyedrendű vádlott a gyilkosságok állítólagos megrendelőiről, politikai vonatkozásairól. Kérdés tehát, hogy Gyurcsány jelenlétével üzenni akart-e Csontosnak, vagy tényleg csak azért ült be a tárgyalóterembe, hogy részvétét és együttérzését fejezze ki az áldozatoknak, miként ezt ő maga mondta. Véletlen vagy sem, de a tárgyaláson Gyurcsány mellett a szélsőséges összeesküvés-elméleteiről elhíresült Molnár F. Árpád „újságíró” ült. Csontos egyébként azon a tárgyaláson végül néma maradt, ám a holnap kezdődő másodfokú büntetőperben még megeredhet a nyelve.