Érdekes dologra világít rá a Nézőpont Intézet az MNO-val közölt, friss tanulmánya. A dokumentum szerint egyáltalán nem véletlen a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció hiperaktív részvétele az ajka–tapolcai kampányban: a pártelnöki ajkai látogatása jelzése lehet annak a nem elhanyagolható esélynek, hogy a DK-nak már csak egyetlen emberre volna szüksége az önálló parlamenti képviselőcsoport megalakításához, amiért a volt miniszterelnök már évek óta küzd. Ismert, a baloldal pártjai közül az MSZP és a DK Pad Ferenc személyében állított közös jelöltet a háromesélyes időközi választáson, amire most vasárnap kerül sor.
A frakcióalakítási kálvária – mint ez a Nézőpont tanulmányában is szerepel – már a 2011. októberi pártalapításkor megkezdődött. Gyurcsány Ferenc az önálló párttá válás pillanatában kilépett az MSZP parlamenti képviselőcsoportjából, és vele tartott a hozzá lojális tíz képviselő. A frakció megléte elsősorban az ezzel járó pénz, infrastruktúra, valamint extra felszólalási lehetőségek – napirend előtti felszólalások, reakció a kormánytagok napirend előtti felszólalásaira, kedvezőbb interpellációs lehetőségek – miatt fontos. Önálló képviselőcsoport alakításához viszont 12 fős létszámra és arra is szükség lett volna, hogy a DK ténylegesen induljon a 2010-es választáson. Gyurcsány Ferenc pártja többször is nekifutott a frakcióalakításnak, még az Európai Parlamentnél és az Európa Tanácsnál is küzdött ezért. Egy önálló képviselőcsoport alakulását persze a baloldalon belüli küzdelmek is gáncsolták, a DK pedig még a 2014-es választás után sem tudott saját képviselőcsoportot alakítani.
Az Országgyűlés működését szabályozó új házszabály alapján frakciót a legutóbbi parlamenti választáson országos listát állító pártok alakíthatnak, a frakcióalakításhoz pedig alapesetben öt képviselő is elegendő. A közös listán indult pártok – mint amilyen az MSZP–DK–Együtt–PM–Liberálisok együttese volt – önállóan is alakíthatnak képviselőcsoportot, feltéve, hogy a közös listaállításban részt vett pártok parlamentbe jutott jelöltjei között van öt megválasztott képviselő, aki csatlakozna a frakcióhoz. Jelenleg a DK-t négy független képviselő reprezentálja a parlamentben: Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes és Varju László.
Korábban Fodor Gábor is megemlítette, hogy felkérést kapott Gyurcsány Ferenctől a csatlakozásra, a Liberálisok elnöke viszont elállt ettől. A nemrég megtartott veszprémi időközi voksoláson függetlenként megválasztott Kész Zoltán pedig hivatalosan nem pártjelöltként indult, így ő eleve nem jöhetett komolyan számításba egy önálló DK-frakció megalakításánál. Amennyiben viszont a hétvégi időközi választáson hivatalosan közös MSZP–DK-s jelöltként induló Pad Ferencet választják képviselőnek, neki elvben lehetősége lesz önálló frakcióhoz segíteni Gyurcsány Ferenc pártját.
Pad Ferenc annak ellenére, hogy a választáson az MSZP és a DK közös jelöltjeként vesz részt, a mai napig nem beszélt arról, megválasztása esetén az MSZP képviselőcsoportjához csatlakozna vagy esetleg közreműködne egy önálló DK-frakció megalakításában. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor minden bizonnyal mindent megtesz majd azért, hogy hamarosan véget érjen az évek óta húzódó frakcióalakítási küzdelem és megalakuljon pártja önálló parlamenti képviselőcsoportja – mutat rá a Nézőpont tanulmánya.
Az április 12-ei időközi országgyűlési választás szimbolikus jelentősége az, hogy fennmarad-e a kormányváltó hangulat – jelentette ki a Demokratikus Koalíció elnöke keddi ajkai utcafórumán. Gyurcsány Ferenc kiemelte, a választás tétje az, hogy „tart-e az a sorozat, amit október óta látni”, azóta ugyanis kormánypárti jelöltek fontos választáson nem tudtak nyerni. Úgy fogalmazott: „az országban kormányváltó hangulat van”, és ennek fennmaradásában nagy jelentősége van a mostani választásnak
