Hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó jogszabályok tartalmáról az alaptörvény értelmében nem lehet népszavazást tartani, így nem világos, milyen társadalmi vitát akar folytatni a halálbüntetés visszaállításának kérdéséről Rogán Antal és a Fidesz – mondta Lattmann Tamás a Magyar Nemzetnek. A nemzetközi jogász emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) 1990-es határozata mellett az Európa Tanács európai emberi jogi egyezményéhez fűzött 6. kiegészítő jegyzőkönyv, az ENSZ polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányához csatolt második fakultatív jegyzőkönyv, valamint az Európai Unió alapjogok kartája is megtiltja a szerződő feleknek a halálbüntetés alkalmazását. Ebből következően négy, egy belső és három nemzetközi jogi akadálya van annak, hogy újranyissák hazánkban a siralomházakat.
Lattmann Tamás hangsúlyozta: az Ab az élethez való jogból vezette le a halálbüntetés alkotmányellenességét, s e jogot a 2011-ben bevezetett alaptörvény is deklarálja. Ha ezt az akadályt az alaptörvény módosításával sikerülne mégis leküzdeni, nemzetközi kötelezettségvállalásaink akkor is tiltanák a bűnelkövetők kivégzését.
Ezek megsértése esetén az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indíthat hazánk ellen, valamint lehetősége lenne az úgynevezett „7-es cikk szerinti eljárás” lefolytatására. Utóbbi hazánk szavazati jogának felfüggesztésével járhat, legvégső esetben pedig uniós tagságunk végét is jelenthetné – jelezte a szakértő.
Lattmann szerint a kormány Brüsszellel szemben talán még meg tudná védeni magát valahogy, de további csatákat kellene vívnia az Európa Tanáccsal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével, s nagyon gyorsan elszigetelné magát. Már csak azért is, mert nem tudna mire hivatkozni, hiszen az emberölések száma messze alatta marad a 90-es évek átlagának – mutatott rá a nemzetközi jogász.
Megjegyezte: Orbán Viktor bejelentését olcsó és az ország megítélésére ártalmas populizmusnak tartja. Mint mondta, Európában és a posztszovjet térségben csupán két állam tartotta fenn (Fehéroroszország és Kazahsztán, szűk keretek között) a halálbüntetés alkalmazásának jogát. Az uniós tagországok pedig zömmel a halálbüntetés alternatívájának tartott tényleges életfogytiglant is kivezették jogrendszerükből, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Ha Magyarország visszaállítaná a halálbüntetést, akkor eljárás indulhatna ellene, amely szankciókhoz vezethet, mint például ahhoz, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogát az Európai Tanácsban – erősítette meg egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő az AFP-nek.
A Magyar Nemzetnek az Európai Bizottság egyik tisztségviselője kijelentette: a halálbüntetés ellentétes a közösség alapvető értékeivel. Az Európai Parlament holland alelnöke Sophie in ’t Veld lapunknak leszögezte: ez nem belpolitikai kérdés, az európai integráció alapfeltétele a halálbüntetés elutasítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanakkor nem okoz semmilyen diplomáciai nehézséget a halálbüntetés napirenden tartása, mert erre több tagállamban is van példa.
Az ügyben megszólalt Rétvári Bence, a KDNP alelnöke is, aki azt mondta: hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést. A Miniszterelnökség nem reagált lapunk megkeresésére.
