Kevés gyereknek jut bölcsődei hely

Az alacsony bérek miatt ráadásul tömegesen hagyják el a pályát a bölcsődei nevelők.

Szűcs Viktória szerint a legégetőbb problémát a bölcsődei dolgozók megalázóan alacsony keresetei jelentik, amelynek rendezésére 2008 óta csak ígéretek vannak. Hat év után ugyan kaptak havi pár ezer forintot jelentő bérpótlékot, de szerinte ez csak „sebtapasz volt az artériás vérzésre”. Rámutatott: jelenleg a bölcsődei dolgozók 74 százalékának nettó fizetése nem éri el a 2013-as létminimumot, a 85 770 forintot. A főiskolai diplomával dolgozó gondozónők bére 10 év, a felsőfokú szakképesítéssel foglalkoztatott kisgyermeknevelőké pedig 30 év után, a nyugdíj előtt éri el a nettó kilencvenezer forintot.

Az érdekvédő leszögezte: kormányzati ígéretek ugyan vannak az ágazati béremelésre és az életpályamodell bevezetésére jövő januártól, ám az ezekről szóló írásos tervezetet a mai napig nem látták a szakmai szervezetek, így nem is véleményezhették. Mint mondta, az életpályamodellből a tervek szerint kimaradnának például a gyerekek egészséges étrendjének összeállításáért felelős dietetikusok, és még a dajkák helyzete sem teljesen letisztázott. Szűcs kijelentette: sajtóhírek szerint 11 milliárd forintos bérfejlesztés szerepel a kormányzati tervek között, de a szociális szférában dolgozók bére még ezzel sem érné el az egészségügyi dolgozók bértábláját, holott utóbbiak sincsenek éppen túlfizetve.

Az érdekvédő szerint a dolgozók azt szeretnék, ha a nettó 150 ezer forintot minden gondozónő fizetése elérné. Hozzátette: ha rövid időn belül nem történik jelentős bérfejlesztés a területen, akkor hiába épülnek új bölcsődék, nem lesz, aki gondozza a gyerekeket. Szűcs szerint már jelenleg is óriási méreteket ölt a pályaelhagyás. A gondozónők egy része külföldre megy dolgozni az itteni fizetés többszöröséért, ez különösen a nyugati határszélen jellemző, ahol nem ritka, hogy ötösével-hatosával mondanak fel a dolgozók. Mások itthon helyezkednek el. Főként az óvodák jelentenek nagy elszívó erőt, az óvónők ugyanis – a pedagógus-életpályamodell bevezetésének köszönhetően – legalább havi 40 ezer forinttal többet keresnek, mint a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők.

Eközben Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a bölcsődék napja alkalmából rendezett nyíregyházi központi ünnepségen kijelentette: az elmúlt öt évben mintegy 28 milliárd forintból több mint hatezer bölcsődei férőhely jött létre, csaknem ötezer pedig megújult Magyarországon. Az államtitkár szerint ezt a munkát fogja folytatni a kormány a jövőben is, a cél, hogy 60 ezer férőhely álljon rendelkezésére. (A KSH legutóbbi, 2013. év végi adatai szerint 37,6 ezer férőhely volt.) Novák elismerte, hogy a szakterületen dolgozók anyagi elismerésében „nagy adósság” halmozódott fel az elmúlt évtizedekben, ezért a kormányzat azon van, hogy javuljon a bölcsődei szakdolgozók anyagi megbecsülése is.