Kevés gyereknek jut bölcsődei hely

Az alacsony bérek miatt ráadásul tömegesen hagyják el a pályát a bölcsődei nevelők.

A bölcsődék napján újabb férőhelybővítéseket ígért a szakállamtitkár, a bölcsődei dolgozók ennek ellenére nem túl derűlátók, szerintük ugyanis súlyos gondok vannak az ágazatban. Az érdekvédők szerint a kapacitások eloszlása egyenetlen, még mindig nagyon kevés gyereknek jut hely, a megalázóan alacsony bérek miatt pedig tömegesen hagyják el a pályát a gondozónők. Azt mondják, ha sürgősen nem történik változás, nem lesz, aki ellássa a gyerekeket.

– Bár 11 ezerrel több gyereket tudunk felvenni a bölcsődékbe, mint hat évvel ezelőtt, még mindig csak a 0–3 éves kicsik 14 százalékának, a családi napközikkel együtt 16 százalékának jut hely, ami uniós viszonylatban is nagyon alacsony. Az EU 2010-es célkitűzése a 33 százalék elérése volt, amitől még most is messze vagyunk. Az édesanyák nagy többségének így még mindig nincs választási lehetősége, munka helyett otthon kell maradniuk – mondta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki szerint fel kellene gyorsítani a bölcsődék építését.

Az érdekvédő szerint ráadásul a valóságban a 11 ezer új férőhelyből csak hatezer jelentett valódi bővítést, a többi ötezer hely úgy jött létre, hogy a korábbi 10 fős csoportlétszámot megemelték 12-14 fősre, tovább növelve ezzel a gondozónők leterheltségét. Szűcs Viktória szerint probléma az is, hogy a férőhelyek nem egyenletesen oszlanak el, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében, valamint a Dél-Dunántúlon továbbra is nagy a kapacitáshiány. Ez különösen nagy veszélyt jelent a hátrányos helyzetű régiókban, ahol alapvető fontosságú lenne a kisgyermekek megfelelő gondozása, fejlesztése, hiszen sokan közülük ezt a családjukban nem kapják meg. Szűcs rámutatott: a legutóbb ismertetett adatok szerint még mindig kilenc olyan, 10 ezresnél nagyobb lélekszámú város van, amelyben egyetlen bölcsőde sem működik, pedig ezeknek a településeknek törvényi kötelezettségük lenne ilyen intézmény létrehozása, ilyen például Pásztó és Tolna. Súlyos problémát jelent egyébként a bölcsődehiány az olyan településeken is, ahol a lakosságszám nem éri el a 10 ezret, de a betelepülések miatt sok a kisgyermekes család. Ez főként a fővárosi agglomerációban jellemző.

Szűcs Viktória szerint a legégetőbb problémát a bölcsődei dolgozók megalázóan alacsony keresetei jelentik, amelynek rendezésére 2008 óta csak ígéretek vannak. Hat év után ugyan kaptak havi pár ezer forintot jelentő bérpótlékot, de szerinte ez csak „sebtapasz volt az artériás vérzésre”. Rámutatott: jelenleg a bölcsődei dolgozók 74 százalékának nettó fizetése nem éri el a 2013-as létminimumot, a 85 770 forintot. A főiskolai diplomával dolgozó gondozónők bére 10 év, a felsőfokú szakképesítéssel foglalkoztatott kisgyermeknevelőké pedig 30 év után, a nyugdíj előtt éri el a nettó kilencvenezer forintot.

Az érdekvédő leszögezte: kormányzati ígéretek ugyan vannak az ágazati béremelésre és az életpályamodell bevezetésére jövő januártól, ám az ezekről szóló írásos tervezetet a mai napig nem látták a szakmai szervezetek, így nem is véleményezhették. Mint mondta, az életpályamodellből a tervek szerint kimaradnának például a gyerekek egészséges étrendjének összeállításáért felelős dietetikusok, és még a dajkák helyzete sem teljesen letisztázott. Szűcs kijelentette: sajtóhírek szerint 11 milliárd forintos bérfejlesztés szerepel a kormányzati tervek között, de a szociális szférában dolgozók bére még ezzel sem érné el az egészségügyi dolgozók bértábláját, holott utóbbiak sincsenek éppen túlfizetve.

Az érdekvédő szerint a dolgozók azt szeretnék, ha a nettó 150 ezer forintot minden gondozónő fizetése elérné. Hozzátette: ha rövid időn belül nem történik jelentős bérfejlesztés a területen, akkor hiába épülnek új bölcsődék, nem lesz, aki gondozza a gyerekeket. Szűcs szerint már jelenleg is óriási méreteket ölt a pályaelhagyás. A gondozónők egy része külföldre megy dolgozni az itteni fizetés többszöröséért, ez különösen a nyugati határszélen jellemző, ahol nem ritka, hogy ötösével-hatosával mondanak fel a dolgozók. Mások itthon helyezkednek el. Főként az óvodák jelentenek nagy elszívó erőt, az óvónők ugyanis – a pedagógus-életpályamodell bevezetésének köszönhetően – legalább havi 40 ezer forinttal többet keresnek, mint a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők.

Eközben Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a bölcsődék napja alkalmából rendezett nyíregyházi központi ünnepségen kijelentette: az elmúlt öt évben mintegy 28 milliárd forintból több mint hatezer bölcsődei férőhely jött létre, csaknem ötezer pedig megújult Magyarországon. Az államtitkár szerint ezt a munkát fogja folytatni a kormány a jövőben is, a cél, hogy 60 ezer férőhely álljon rendelkezésére. (A KSH legutóbbi, 2013. év végi adatai szerint 37,6 ezer férőhely volt.) Novák elismerte, hogy a szakterületen dolgozók anyagi elismerésében „nagy adósság” halmozódott fel az elmúlt évtizedekben, ezért a kormányzat azon van, hogy javuljon a bölcsődei szakdolgozók anyagi megbecsülése is.