Az elemzők már nemcsak azt vizsgálják, hogy egy ország polgárai átlagosan hány évig élnek, hanem azt is, hogy életük mekkora részét töltik egészségesen. A születéskor egészségesen várható élettartam azt fejezi ki, hogy egy adott évben születettek várhatóan hány évet tölthetnek el egészségesen életük során. A teljes várható élettartamon belül háromféle egészségi állapotban eltölthető szakaszt különböztethetünk meg: a korlátozottságtól mentes, mérsékelt korlátozottsággal és súlyosan korlátozott állapotban (súlyos betegségben) töltött életéveket.
A legfrissebb, 2012. évi adatok szerint az európai térség államaiban születéskor a leghosszabb egészségesen eltölthető élettartamra a nők Máltán (72,2 év), a férfiak Norvégiában (71,9 év) számíthatnak, a legrövidebbre pedig a férfiak Észtországban (53,1 év), míg a nők Szlovákiában (53,1 év). A legmagasabb és a legalacsonyabb élettartam közötti különbség (a rangsor első és utolsó helyezettje közötti eltérés) elképesztően magas: a nőknél 19,1, a férfiak körében 18,8 év.
Magyarország a mezőny hátsó harmadában, a huszadik helyen található a 28 európai uniós ország rangsorában. Nálunk egy nő születésekor 60,5, egy férfi 59,2 év egészséges élettartamra számíthat. Jó hír ugyanakkor, hogy a szomszédos országok közül csak az osztrákok vannak nálunk jobb helyzetben, a születéskor várható egészséges életévek tekintetében megelőzzük a németeket, a románokat, a szlovákokat, a szlovénokat, de még a finneket is. Az egészségesen várható élettartamot egyébként hazánkban 2005 óta számítják ki, azóta a születéskori értéke jelentősen, a férfiaknál 7,0, a nőknél 6,2 évvel nőtt. Az Európai Unió (EU) átlagától való elmaradásunk 2012-ben másfél-két év körüli volt.
A statisztikusok megvizsgálták azt is, hogy az egyes országokban hány egészséges életévre számíthatnak azok, akik megérik a 65 éves kort. A 65 évesek közül az EU átlaga szerint mind a nők, mind a férfiak 8,5 évet remélhetnek még egészségben. A különbség az egyes országok között óriási: egy 65 éves norvég nő még 16 egészséges évre számíthat, szemben szlovák társával, aki csak 3,1 évre. A listavezető norvég férfiak és a lista végén álló szlovákok között is hasonló, közel 12 év a különbség. A lista élén három skandináv ország (Svédország, Norvégia és Izland) áll, őket követi Svájc és Málta.
Azok a magyarok, akik megérik a 65. születésnapjukat, átlagosan még 6,4 egészséges életévre számíthatnak, férfiak és nők egyaránt. Ez az EU- átlagtól 2,1 évvel marad el, a listavezető norvégoktól pedig közel 10 esztendővel, és a 28-as lista 22. helyére elég. Ebben a rangsorban már előttünk szerepelnek a németek és a szlovénok is. Megjegyzendő, hogy a magyar férfiak közül sokan már 65 éves koruk előtt meghalnak. 2012-ben az elhunyt férfiak több mint 20 százaléka a 40–59 évesek közül került ki. A KSH leszögezi: a kutatók szerint nemcsak a gazdasági fejlettség és az egészségügyi ellátás magas színvonala, hanem az életstílus, a polgárok egészségtudatossága is befolyásolhatja az idősebb korosztályba tartozók jó egészségét.
Óriási regionális különbségek vannak az országon belül is: hazánkban az Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra (54,2 évre a nők és 54,8 évre a férfiak), míg egy közép-magyarországi férfi születéskor várható élettartama 62,4 év, ami az EU átlagát is meghaladja. A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, ők 64,3 egészséges életévre számíthatnak, vagyis mindkét nem esetében nagyjából 10 év a differencia a legjobban álló és legrosszabb kilátásokkal rendelkező régió között.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a születéskor várható élettartam a nők esetében magasabb, ám időskorban, a 65 év felett egészségesen várható életévek száma már nem mindig a nőknél hosszabb.
Hollandiában például a férfiak 63,5 évet, várható élettartamuk 80 százalékát tölthetik korlátozás mentesen, és ez jelentősen (4,6 évvel) meghaladja a nők megfelelő mutatóit. Magyarországon is hasonló a helyzet: egy 65 éves magyar férfira rövidebb élet vár, mint egy azonos korú nőre, ugyanakkor a mérsékelt és a súlyos korlátozottságban töltendő életszakaszok is rövidebbek a férfiak esetében. A 65 éves nők hosszabb időszakot, hátralévő életüknek mintegy kétharmadát (7,5 évet mérsékelt, 4,3 évet súlyos) korlátozottságban élik le.
