Azok a magyarok, akik megérik a 65. születésnapjukat, átlagosan még 6,4 egészséges életévre számíthatnak, férfiak és nők egyaránt. Ez az EU- átlagtól 2,1 évvel marad el, a listavezető norvégoktól pedig közel 10 esztendővel, és a 28-as lista 22. helyére elég. Ebben a rangsorban már előttünk szerepelnek a németek és a szlovénok is. Megjegyzendő, hogy a magyar férfiak közül sokan már 65 éves koruk előtt meghalnak. 2012-ben az elhunyt férfiak több mint 20 százaléka a 40–59 évesek közül került ki. A KSH leszögezi: a kutatók szerint nemcsak a gazdasági fejlettség és az egészségügyi ellátás magas színvonala, hanem az életstílus, a polgárok egészségtudatossága is befolyásolhatja az idősebb korosztályba tartozók jó egészségét.
Óriási regionális különbségek vannak az országon belül is: hazánkban az Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb korlátozottság nélküli életszakaszra (54,2 évre a nők és 54,8 évre a férfiak), míg egy közép-magyarországi férfi születéskor várható élettartama 62,4 év, ami az EU átlagát is meghaladja. A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, ők 64,3 egészséges életévre számíthatnak, vagyis mindkét nem esetében nagyjából 10 év a differencia a legjobban álló és legrosszabb kilátásokkal rendelkező régió között.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a születéskor várható élettartam a nők esetében magasabb, ám időskorban, a 65 év felett egészségesen várható életévek száma már nem mindig a nőknél hosszabb.
Hollandiában például a férfiak 63,5 évet, várható élettartamuk 80 százalékát tölthetik korlátozás mentesen, és ez jelentősen (4,6 évvel) meghaladja a nők megfelelő mutatóit. Magyarországon is hasonló a helyzet: egy 65 éves magyar férfira rövidebb élet vár, mint egy azonos korú nőre, ugyanakkor a mérsékelt és a súlyos korlátozottságban töltendő életszakaszok is rövidebbek a férfiak esetében. A 65 éves nők hosszabb időszakot, hátralévő életüknek mintegy kétharmadát (7,5 évet mérsékelt, 4,3 évet súlyos) korlátozottságban élik le.
