Elsősorban a férfiakat érinti a korhatár előtt nyugdíjba vonulási lehetőségek eltörlése. A nyugdíjba vonuló nők száma is évről évre drasztikusan csökken, de még így is két és félszer annyi nő mehet nyugdíjba, mint férfi. Ez esetükben jórészt a negyvenéves szolgálati idő utáni nyugdíjazás lehetővé tételének köszönhető – ez olvasható ki az ONYF – lapunk által kikért – összehasonlító adataiból.
A statisztika szerint 2012-ben még 75,8 ezer ember ment nyugdíjba; 2013-ban már ennél majd 20 százalékkal kevesebb, 62,2 ezer; tavaly pedig mindössze 50,3 ezer ember élhetett a lehetőséggel – vagyis két év alatt egyharmadával esett vissza az adott évben nyugdíjba vonulók száma. Az adatok még meglepőbbek, ha azokat nemenkénti bontásban vizsgáljuk. 2012-ben 53,4 ezer nő mehetett nyugdíjba, 2013-ban már csak alig több mint 40 ezer, tavaly pedig csupán 35 ezer nőnek állapították meg az ellátást, vagyis a csökkenés az ő esetükben is több mint 30 százalékos.
A férfiaknál még feltűnőbb a változás: három éve is csupán 22 ezren mentek közülük nyugdíjba, tavaly már csak 14 ezren, vagyis a 2014-ben nyugdíjba vonulóknak alig több mint az egynegyede volt férfi. Az egyetlen lehetőségük a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra ma a 40 év szolgálati idővel rendelkező nőknek van, aminek köszönhetően akár évekkel a tényleges korhatár betöltése előtt kérhetik nyugdíjazásukat. A második Orbán-kormány által bevezetett lehetőséggel eddig nagyon sokan éltek: az ONYF adatai szerint 2011-ben 54,6 ezer, 2012-ben 27,5 ezer, 2013-ban 24,6 ezer, míg tavaly 26,5 ezer nő ment így nyugdíjba, az összes nyugdíjazott nő több mint 70 százaléka. 2011 óta összesen 133 299 nő tudott élni a kedvezménnyel.
Az adatokból kiderül az is, hogy az elmúlt öt évben jelentősen csökkent az öregségi nyugdíjból élők abszolút száma is: míg 2010 januárjában öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasként 2,082 millió embert tartottak nyilván, addig 2014 januárjában már 2,011 millió, idén januárban pedig már csak 1,995 millió öregségi nyugdíjas élt hazánkban, 87 ezerrel kevesebb, mint öt évvel korábban.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, nyugdíjakkal foglalkozó kiadványából kiderül, hogy a 2012. évi szabályozásnak köszönhetően a tényleges nyugdíjba vonulás ideje megközelíti, illetve eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. 1996-ban a férfiak átlagosan 58,7 évesen, az érvényes nyugdíjkorhatár előtt 1,3 évvel mentek nyugdíjba. A két szám között 2007-ben volt a legnagyobb a különbség (2,3 év). A tényleges nyugdíjba vonulás ideje a férfiak esetében 2012-re elérte az érvényes nyugdíjkorhatárt, sőt 2013-ban minimálisan meg is haladta azt, ekkor ők átlagosan 62,1 évesen mentek nyugdíjba. A nőknél ugyanakkor a korábbi 60,7 évről – a 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül járó nyugdíjnak köszönhetően – átlagosan 58,5 évre esett vissza az átlagos nyugdíjba vonulási idő.
Annak, hogy csökken a nyugdíjba vonulók száma, nem a nyugdíjkorhatár emelése az egyetlen oka. 2012. január 1-jétől ugyanis már nincs lehetőség korhatár előtti nyugdíjba vonulásra, öregségi nyugdíjat csak a korhatár betöltése után állapítanak meg. Ez alól egyedül a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes nyugellátásának megállapítása képez kivételt. A vonatkozó törvény szerint már több mint három éve nem állapítható meg a korhatár előtt öregségi nyugdíj, azaz csökkentett összegű, előre hozott öregségi vagy korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, művésznyugdíj, polgármesterek külön jogszabály alapján megállapított öregségi nyugdíja, valamint európai parlamenti és országgyűlési képviselők külön jogszabály alapján megállapított öregségi nyugdíja.
A korábban már megállapított korhatár előtti nyugellátásokat „korhatár előtti ellátás” néven folyósítják egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig, azután pedig az ellátás öregségi nyugdíjjá alakul át.
Bizonyos esetekben a jogszabály kivételt tett, és lehetőséget adott arra, hogy korhatár előtti ellátást ne csak a már korábban korkedvezményes nyugellátásra jogosulttá válók kaphassanak, hanem egyesek számára újonnan is megállapíthassák: ilyenek voltak például az 1953-ban született nők, amennyiben 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szereztek. Ők továbbra is lehetőséget kaptak arra, hogy a tényleges nyugdíjkorhatár, 63 éves koruk előtt abbahagyják a munkát. A korhatár előtti ellátás egyébként a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően annyi évvel kérhető, ahány év korkedvezményt a munkavállaló legkésőbb 2014. december 31-ig összegyűjtött, vagyis az idén már erre sincs lehetőség, így várhatóan a következő években az ellátásra jogosultak száma is drasztikusan csökkenni fog.
A korkedvezményes nyugdíj eltörlése mellett az elmúlt években szigorodott a nyugdíjszerű ellátások melletti munkavégzés szabályozása is. Ha egy, a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjában részesülő vagy korhatár előtti ellátásra jogosult személy munkát vállal, akkor számára az ellátás teljes összege csak addig jár, amíg a keresete éves szintén el nem éri a minimálbér tizennyolcszorosát, azaz az 1,89 millió forintot. Ennek elérése után az év végéig szüneteltetni kell számára a nyugellátás folyósítását.
