Nem minden iskolában kapnak naponta háromszor enni a gyerekek, mutatott rá egy korábbi vizsgálatában az ombudsman, és arra kérte a kormányt, tegyen lépéseket az ügyben. Lapunknak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő szülők szerint azonban több intézményben a mai napig nem rendeződött a helyzet, a gyerekek nem kapnak sem tízórait, sem uzsonnát, de olyan iskola is akad, ahol csak uzsonnát nem adnak a gyermekeknek. A szülők többsége nem háborog emiatt, mert így kevesebb étkezési díjat kell fizetni, a gyerek pedig otthonról olyan ételt visz magával, amelyet szeret, és biztosan el is fogyasztja.
A tízórai és az uzsonna hiányának igazi vesztesei azok a hátrányos helyzetű gyerekek, akik ingyenétkezésre jogosultak. Nekik ugyanis törvény szerint térítésmentesen kellene kapniuk a tízórait, az ebédet és az uzsonnát, és az állam oda is adja a fenntartónak a teljes normatívát, ám ebből mégsem biztosítják mindenhol az összes étkezést.
A szocialista Bangóné Borbély Ildikó a napokban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) fordult az ügyben, hogy kiderüljön, történt-e már valami a jogszerűtlen helyzet felszámolása céljából. A politikus az ombudsman vizsgálata alapján leszögezte: számos iskolában költségvetési okokra hivatkozással csak a déli főétkezést biztosítják a gyerekeknek. A fenntartók, iskolavezetők úgy játsszák ki a napi háromszori étkeztetésre vonatkozó kötelezettséget, hogy a szülőket arra hívják fel, nyilatkozzanak úgy, csak az ebédet igényelik.
A politikus rámutatott: a gyermekek étkeztetésére ugyanakkora állami normatíva jár akkor is, ha a gyermek csak az ebédet veszi igénybe, mint amikor háromszori étkezést nyújtanak neki, vagyis ugyanabból a pénzből az egyik gyerek csak egyszer, a másik háromszor kap enni. Bangóné leszögezte, ez a gyakorlat különösen méltánytalan a hátrányos helyzetű településeken élő és szociálisan rászoruló gyermekek esetében, akiknek egészséges fejlődését csak olyan szabályozás szolgálhatja, amely biztosítja az élettanilag szükséges étkezéseket, így a kisétkezéseket is.
Mivel a szociálisan rászoruló gyerekek számára alanyi jogon jár a napi háromszori ingyenes étkezés, így az alapjogi biztos szerint e joggal ellentétes az a rendelkezés, hogy a szülő lemondjon az ellátásáról. A tízórairól való lemondás ráadásul vélhetően nem a szülő önkéntes elhatározásán, hanem a fenntartó nyomásgyakorlásán alapul. Székely László ezért azt kérte a kormánytól, csak a térítési díjat fizető gyerekek esetében tegye lehetővé az étkezésről való lemondást, ingyenességre jogosult, szociálisan rászorulók esetében ne.
A szaktárca továbbra is úgy látja, nincs szükség törvénymódosításra. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára Bangónénak írt válaszában kifejtette: a szülő rendelkezési jogát fenn kell tartani a tekintetben, hogy hányszori étkeztetést kér gyermeke számára. Rétvári leszögezte: ha a szülő másként nem rendelkezik, az óvodáknak és iskoláknak fenntartótípustól függetlenül biztosítani kell a déli meleg főétkezést és két további étkezést a gyermekek számára az óvodai nevelési és az iskolai tanítási napokon. A szülő ugyanakkor szabadon rendelkezik arról, hogy a két kisétkeztetést is kéri-e a gyermeke számára. Az államtitkár hangsúlyozta: a szülő ezzel kapcsolatos döntését a köznevelési intézmény vagy a fenntartó semmilyen módon nem befolyásolhatja. A gyermekvédelmi törvény azt is lehetővé teszi, hogy napi háromszori étkezésben részesüljön az a tanuló is, aki nem jár napközibe.
Az ügy kapcsán egyébként a szaktárca készített egy írásbeli tájékoztatót, amely egyértelmű információkkal szolgál a kedvezményes gyermekétkeztetés szereplői számára. Ebben felhívták a figyelmet a gyermekétkeztetés jogszerű biztosítására, és kiemelték, hogy a vonatkozó törvény szerint a köznevelési intézmény napi háromszori étkeztetést köteles biztosítani a gyermekeknek. Ezenkívül az idei tanévkezdő kiadványok között is szerepelt egy információs anyag, amely a szülők számára nyújtott tájékoztatást a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos aktuális jogszabályi rendelkezésekről, támogatásokról.
Az államtitkár szerint folyamatosan ellenőrzik a jogszabályok betartását. Ha a helyi önkormányzat nem tesz eleget törvényi kötelezettségének, a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti szervéhez lehet fordulni panasszal. Rétvári kiemelte: ezenkívül a Magyar Államkincstár területi szervei folyamatos ellenőrzéseket végeznek, a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére jelenleg is zajlik egy témaellenőrzés a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok egy részénél.
Az államtitkár az állami normatíva kapcsán kijelentette: 2014-ben a gyermekétkeztetés területén is bevezették a feladatalapú finanszírozási rendszert. Azóta a normatíva két részből tevődik össze: a dolgozók bértámogatásából, valamint az üzemeltetési támogatásból. Utóbbi kiszámolásánál figyelembe veszik, hogy az ellátott egy nap hányszor kap enni, a bértámogatásnál azonban ezt nem érvényesítik.
