A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 2013 decembere óta teszi lehetővé, hogy a menedékjoggal bíró hazánkban tartózkodók ingyen vehessék igénybe Magyarországon a hajléktalanszállók szolgáltatásait. A jobbikos képviselő, Schneider Tamás írásbeli kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) most közzétette azokat az adatokat, amelyekből kiderül, vannak-e olyan emberek, akik a menekültügyi eljárás lezárulta után legálisan tartózkodnak hazánkban, ám nincs otthonuk, ezért hajléktalanként élnek Magyarországon.
Az adatok szerint a törvénymódosítás életbelépése óta eddig közel félszázan vették, illetve veszik igénybe ezzel a státussal a hazai hajléktalanellátást: az egy-egy éjszakára szállást nyújtó éjjeli menedékhelyeken nyolcan, míg a tartósan, akár két évre is menedéket nyújtó hajléktalanok átmeneti szállásán harminckilencen tartózkodnak. A menekültek döntő többsége a fővárosban él fedélnélküliként: a Baptista Szeretetszolgálat soroksári átmeneti szállásain harmincöt menekültet regisztráltak eddig. Győrben öt, Békéscsabán két, Tatán pedig egy migránst vettek nyilvántartásba hajléktalanszállón.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válasza szerint a törvény alapvetően humanitárius célt szolgál az éjjeli menedékhelyek és hajléktalanszállók térítésmentes igénybevételének lehetőségével. Az államtitkár hangsúlyozta: ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az ország területén tartózkodó, menedékjogot szerzett külföldiek közül senki ne legyen kénytelen közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölteni az éjszakát. Rétvári szerint az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás olyan szociális szolgáltatás, amely csak az alapvető fizikai szükségletek egy részének kielégítését teszi lehetővé. A menekültek esetében az ellátás keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség nyújtható, de étkezés például már nem.
