Nagycsütörtök: amikor Jézus bemutatta az első szentmisét

Az elfogása előtti órákban közölte társaival, miként gondol a felelős vezetés lényegére.

2015. 04. 02. 7:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fontos összejövetelt kezdeményezett a názáreti Jézus közvetlen társainak az előre hozott széder – a választott nép egyiptomi szabadulására emlékező – estén. A férfiak még Jézus érkezése előtt azon tanakodtak egy jeruzsálemi belvárosi ház emeleti termében, ki hol áll a tanítómester szerinti, általuk vélt ranglétrán. A tanácskozást a hagyományos ünnepi vacsora alkalmával keserűsalátával és egészben sült báránnyal tervezték lezárni, és természetesen bor is volt a tanácstermi asztalon. Jézus egyszer csak belépett az ajtón, feltűrte ruháját, és szótlanul a megdöbbent férfiak lába elé kuporodott, mosni kezdve az ő lábukat. A férfiak közötti hangadó, Péter vette először a bátorságot, hogy megszólaljon: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod!” Jézus erre így felelt: „Ti mesternek és úrnak szólítotok. Ha így van, vegyetek példát, tegyetek ti is így!”

A példamutatás szavait hirtelen megértették az addig versengésben lévő férfiak. És megértik a mai utódok is: Ferenc pápa római és Erdő Péter budapesti főpásztor rendszeresen börtönbe látogat ezen a napon, hogy bátorítsa azokat, akiket a jog egy időre kizár a társadalomból. Különös szimbólum a börtön mint jogszolgáltatási következmény megjelenése a napon, Jézust ugyanis ezen az estén fogják el, hurcolják a jogszolgáltatás legfelső fórumára a helytartóhoz és adják keresztre azért, mert a tanúk szerint királynak nevezte magát, és káromolta az Istent.

Nagycsütörtöknek csak az egyik üzenetértékű történése tehát a lábmosás, de az elfogás előtt még egyháztörténeti jelentőségű (a hívők számára természetesen ennél jóval nagyobb) dolog is történik: az utolsó vacsorának nevezett összejövetelen Jézus ténylegesen bemutatja az első szentmisét, a keresztény katolikus hívek ezóta veszik minden szentáldozás alkalmával magukhoz Jézus valóságos testét – ezen az estén vérét is, az átlényegített kenyérrel és borral.

A nagycsütörtöki katolikus szertartások rögzült menetrendjében az első lényeges mozzanat a krizmaszentelés: a keresztelendők jelölésére használatos olaj „esik át” ezen az eljáráson. A magyar fővárosban és környékén szolgáló katolikus lelkipásztorok ilyenkor egyébként közösen adnak hálát – kvázi intézményeikért – délelőtt a budapesti bazilikában, és újítják meg papi ígéreteiket. Az esti szentmisén aztán megkezdődik „a szent három nap” bensőséges megünneplése, a templomon kívülről történő bevonulással. Felszáll a tömjénfüst, majd felharsan a Kyrie dallama, ami után a harangok zengzetes külsőségek közepette „Rómába mennek”.

A tanító rész (szentírási fejezetek felolvasása és szentbeszéd) végeztével a főcelebráns pap egyszerű ruhát ölt, és megmossa a tizenkét tanítványt megjelenítő férfi lábát.

A misében ezt követően kimarad a Hiszekegy elimádkozása és a békecsók is, a szentáldozás viszont – szintén rendhagyó módon – két szín alatt, tehát a már említett átlényegített kenyérrel és borral történik. A szentmise végén a pap az Oltáriszentséget felmutatja, szimbolizálandó az Eucharisztia 2000 éves fennállását. Ezt követően kerül sor az oltárfosztásra, amikor is minden mozdítható díszítőelem eltűnik a templomból.

A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket. Ez a szokás ma is él sok református gyülekezetben, határon innen és túl.

A nap szertartásához tartozik a késő esti zsolozsma énekes elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi (ennél a pillanatnál kezdődik a Mel Gibson-féle Passió című film, a helyszín a Getszemáni, más elnevezés szerint Gecsemáné kert az Olajfák hegye lábánál). Éjszakától gyászol és elcsöndesül a katolikus világ. A nem hívő embereknek is érdemes látogatni a nagyhét szertartásait, az egyház legszebb arcát ugyanis ebben az időszakban mutatja meg, az események pedig egy különleges hullámzást mutatnak – nagycsütörtökön a krizmaszenteléstől kezdve a lábmosáson és a harangok elnémulásán át az oltárfosztásig, az esti zsolozsmáig.

Azon az estén Jézus megmondta a férfiaknak, hogy hamarosan elárulják, elviszik, elítélik és megölik őt, de mindennek értelme a világ bűneitől való szabadulás. Ez a jövendölés már az Ószövetségben is szerepel.

Pillantson bele a 2013-as nagycsütörtöki utolsóvacsora-szentmisébe a váci bazilikában, Beer Miklós püspök celebrálásában! A harangok 8\'00\"-nál mennek Rómába, a lábmosás szertartása 35\'00\"-nál kezdődik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.