Mindenki léphet egyet előre – így jellemezte a 2016-os költségvetés tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
„Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik, és maga az ország is” – mondta a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy minél inkább megérje dolgozni Magyarországon, és 2018–2019 környékén 3 százalék alatt legyen a munkanélküliség, mert az gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ehhez a büdzsé tervezetében is szereplő adócsökkentés szerinte egy eszköz, mert azzal egyre több embert tudnak bevinni a munkaerőpiacra.
Az adócsökkentés pedig maga is béremelés – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd megemlítette, hogy tervben van a közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének elindítása, és komoly tárgyalások folynak a szociális ágazatban dolgozók életpályamodelljéről is.
Fontosnak nevezte, hogy a gazdaság végre eljutott oda, hogy július első hetére elfogadott jövő évi költségvetése lehet Magyarországnak, ami a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget szolgálja.
A sertéstőkehús áfájának tervezett csökkentéséről a miniszterelnök azt mondta: azt még nem tudni pontosan, hogy ez mekkora bevételkieséssel jár majd, de vannak, akik szerint a „fehéredés” miatt gyakorlatilag nem lesz adókiesés. Közölte továbbá: érti azok érveit is, akik a baromfiágazatban is áfacsökkentést szeretnének, szerinte igazuk is van, „de egyszerre két dolgot nem tudunk meglépni”. „A szándék megvan bennünk: a következő évben ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús” – jelentette ki.
A bankadó csökkentését firtató kérdésre Orbán Viktor emlékeztetett, hogy egy két-három lépcsős adómérséklésről van szó – bár a magyar bankadó még így is a legmagasabb marad Európában –, amelyért cserébe a pénzintézetek növelni fogják a hitelezést. „Mi megtartjuk a szavunkat, és megnézzük, hogy a bankszektor a megtett ígéretét tartja-e, és akkor majd utána meglátjuk, hogyan haladunk tovább” – fogalmazott.
Jelezte, azt még nem tudni, hogy a brókerügyek károsultjainak kártalanítása mekkora terhet ró a szektorra, és bár vita van arról, hogy e teher ütközik-e az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással, de – mint mondta – nem akar az ügyben igazságot tenni. A bankok mondandójában is van némi igazság, de azt is látni kell, hogy a pénzpiacon évtizedes pénzügyi csalások történhettek, és a szakmabeliek körében valamennyire ismert kellett, hogy legyen egy-egy cég megbízhatatlansága – fejtette ki.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy kormányzati háttérintézmény, a tartalékgazdálkodási igazgatóság brókercégnél tartott pénze miatt 400-500 millió forintos veszteség érte az államot. A pénzt szabálytalanul tartották brókercégnél, mert utasítás volt arra, hogy ilyen helyen nem lehet közpénzt tartani – mondta, közölve, hogy az ügyben már történtek elbocsátások, felmentések, de a vizsgálat még nem zárult le.
A jobbikos győzelmet hozó tapolcai időközi parlamenti választással kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: az eredmény arra figyelmeztet, hogy nincs végleges választási győzelem, a két kétharmados győzelemből a jövőre nézve nem következik semmi, a bizalomért és a támogatásért mindig újra és újra meg kell dolgozni.
A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: stabilitás van, semmilyen politikai veszély nem fenyegeti az emberekkel kötött megállapodás betartását.
Azt is mondta még, Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell.
A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban hangsúlyozta azt is: nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek.
Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon”. Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek – hangsúlyozta.
A mostani csúcstalálkozó a tengeri menekültekkel foglalkozott – folytatta –, Magyarországot viszont a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd.
Közölte egyúttal, hogy a visegrádi országok kormányfői csütörtökön külön is egyeztettek, és elfogadtak egy közös álláspontot – amelyben alapvetően a szárazföldön érkező megélhetési bevándorlók kérdése szerepel –, ezt a V4-csoport soros vezetője, Robert Fico szlovák miniszterelnök elő is terjesztette az EU-csúcson.
Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el – az adottságaiknak megfelelően –, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat.
A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta. Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére – ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok „megbénítják” a tagállamokat.
A miniszterelnök hozzátette, amíg a menekültek továbbmehetnek, addig nincs nagy baj Magyarországon, „de azt nem fogják megengedni a németek meg az osztrákok az idők végtelenségéig, hogy az EU területére illegálisan belépő emberek szabadon menjenek az ő országaikba”.
Végül megismételte: álláspontja szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Jelezte ugyanakkor, ez egy olyan kérdés, amelyben az ő álláspontja messze van attól, hogy általános legyen.
