Tapolcai választás: rendet vágott az NVB

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) néhány dolgot tisztába tett a tapolcai választás kapcsán.

Egy magánszemély azért fordult a tapolcai választási bizottsághoz, mert megítélése szerint a Fidesz és a KDNP kampánya a tapolcai időközi országgyűlési választáson megsérti a jelöltek közötti esélyegyenlőség elvét, amikor a Fidesz kormányzati pozícióját felhasználva avatkozik be a kampányba. A beadványozó azt írta, a választási kampányban „konkrét jövőképről, részletes és markáns programról nem lehet hallani, helyette általánosságokról folyik a kampány és több korábbi ígéret megvalósulásáról, »ajándékozásról« a választások előtti két-három hétben”, és megítélése szerint emellett egyre nagyobb teret kap a negatív kampány.

Az első fokon eljáró tapolcai választási bizottság a kifogást elutasította, az ügy azonban a beadványozó fellebbezése nyomán az NVB elé került. Az NVB pénteki ülésén Patyi András, a testület elnöke utalt arra, a véleménynyilvánítás szabadságába tartozik a saját jelölt, jelölőszervezet dicsérete, a negatív kampány pedig megengedett, amennyiben nem sérti az emberi méltóságot. Az NVB egyhangú határozatában elutasította a fellebbezést.

Az NVB mind a Fidesz, mind a Jobbik kapcsán azt megállapította, hogy a kifogásolt megszólalások a közéleti vita körébe tartoznak. Az időközi választást érintő véleménynyilvánítások, amelynek vitatására és cáfolatára a többi jelöltnek a választási kampány során minden lehetősége adott. A kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség.

A kijelentések cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja – foglalt állást az NVB.

Vona Gábor egy április 1-jei kapolcsi lakossági fórumon azt mondta, „a tapolcai választás a Jobbik és a Fidesz között dől el, az MSZP-re leadott szavazatok elvesznek”, illetve hogy az időközi választáson „az ellenzék esélyes jelöltje a jobbikos Rig Lajos, a választás közte és a kormánypárti jelölt között dől majd el a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint”. A Jobbik elnökének szavai miatt szintén egy magánszemély nyújtott be kifogást a tapolcai országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz. Kifogásában azt írta, Vona Gábor valótlan tényállításaival megsértette a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét.

A kifogást a tapolcai választási bizottság elutasította arra hivatkozva, hogy Vona Gábor nem tényeket állított, hanem véleményt fogalmazott meg, amelyek elfogadhatóak a választási kampányban. És mivel a vélemények valóságtartalma nem bizonyítható, a jogi felelősség megállapítása nem lehetséges. A beadványozó fellebbezést nyújtott be a határozattal szemben, ezt azonban pénteki ülésén az NVB elutasította, és az indoklás kiegészítésével helybenhagyta az elsőfokú bizottság döntését. Patyi András, az NVB elnöke a vitában kiemelte: a jelöltállító jelölőszervezet vezetőjétől nem választásialapelv-sértő, hogy a saját jelöltjét tartja esélyesebbnek. Mint mondta, megítélése szerint véleménynyilvánításnak tekinthető az, ha valaki azt mondja, a másik jelöltre leadott szavazat elvész. Ha ilyen kijelentéseket az NVB jogsértőnek nyilvánítana, a választási kampány lényege veszne el – fogalmazott, hozzátéve, a saját jelölt alkalmasságának hangsúlyozása a kampány lényege.

A Magyar Munkáspárt azért fordult a testülethez, mert az ATV április 7-ei Doku című műsorába a tapolcai időközi választás jelöltjei közül csak a Fidesz–KDNP, az MSZP–DK, az LMP és a Jobbik jelöltjét hívták meg, a Magyar Munkáspártét azonban nem. A Magyar Munkáspárt szerint a diszkriminációval sérült a jelöltek közötti esélyegyenlőség választási alapelve. Az ATV azonban közölte: többször adtak tájékoztatást a munkáspárti jelölt indulásáról, és életszerűtlennek nevezték, hogy az időközi választáson induló mind a 22 jelöltnek egy műsorban adjanak megszólalási lehetőséget.

A vitában Patyi András, az NVB elnöke emlékeztetett: a testület gyakorlata szerint egyetlen műsor alapján nem lehet megállapítani a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvének sérelmét, másrészt a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem jelenti azt, hogy minden műsorszámban minden véleményt meg kell jeleníteni. Az NVB elnöke hivatkozott a szerkesztői szabadságra is. Az NVB mindezek alapján egyhangú döntéssel elutasította a Magyar Munkáspárt kifogását. A határozat ellen a Kúriához lehet fordulni jogorvoslatért.