Érthetetlennek és igazságtalannak nevezte Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, hogy a tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki a Quaestor ügyfeleinek kárát. Ezzel lényegében a brókerbotrányba belebukott cégek helyett a szektor becsületes vállalkozásai állják a bedőlt vállalkozások terhét. Hozzátette: reméli, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Csányi szerint a taláros testület ezzel kapcsolatos indoklása az lehet, hogy a törvény nem egységesen kezeli a brókercégek károsultjait. Az OTP Banknak a Quaestor-ügy miatt az előzetes kalkulációk alapján hozzávetőleg 57 milliárd forintot kellene befizetnie. Csányi azt is megemlítette, hogy a devizahiteles-törvény ügyében a strasbourgi bírósághoz fordulnak.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint is alkotmányellenes a Quaestor-kötvény károsultjainak egyedi kártalanításáról szóló törvény, mert az egy adott cég károsultjainak kedvez. A jogszabály értelmében külön alapot állítanak fel Quaestor-károsultak kárrendezési alapja néven, amely harmincmillió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Eközben a Buda-Cash-károsultak csak a Befektetővédelmi Alapra számíthatnak, amely csak hatmillió forintig állja az ügyfelek veszteségeit.
A felügyeleti szerepet betöltő Magyar Nemzeti Bank eközben tegnap visszavonta a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte a felszámolását. A jegybank által feltárt hiányosságok, illetve a felügyeleti biztos adatai alapján a vállalkozás jelentős öszszeggel nem tud elszámolni ügyfeleinek. A felszámolást törvényi előírás alapján a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. felszámolóbiztosa végzi majd el.
Ezzel kapcsolatban a Napi.hu arról írt, hogy egy exrendőrt, Réti Lászlót neveztek ki a sok kritikát kapott Krajcsó Árpád helyett a Buda-Cash felszámolóbiztosának. Ismeretes, azután, hogy a jegybank célvizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a Quaestor Értékpapír Zrt. működésében, a nemzeti bank március 10-én azonnali hatállyal felfüggesztette a befektetési vállalkozás engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki, s büntetőfeljelentést tett a nyomozó hatóságnál. A biztos jelenlegi adatai alapján a Quaestor Értékpapír Zrt. jelentős volumenű, mintegy 150 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni.
Az ügynek különös színezetet ad, hogy továbbra sem lehet tudni, hová vándorolt a hiányzó összeg. Lapunk információi szerint ekkora pénzek nem tűnhetnek el csak úgy, az átutalásoknak nyomuk kellene hogy legyen. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket fel is tettük a jegybanknak, de választ még nem kaptunk.
Újabb csavar a brókerbotrányok sorában, hogy kiderült, Hargitai János KDNP-s politikus vezetésével a Baranya megyei önkormányzat korábban a forint gyengülésére játszva svájci frankba fektette pénzét. Az Index beszámolója szerint a megyei önkormányzat 2007 decemberében hárommilliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket. A tervezett beruházások viszont nem indultak el idejében, ezért a devizakötvényeket előbb visszaváltották forintra, majd újra devizát vettek belőle. Az ügyletet Hargitai vitte át a közgyűlésen. A KDNP-s politikusról szerdán derült ki, hogy családi kapcsolatban áll a Buda-Cash előzetes letartóztatásban lévő vezérigazgatójával. A képviselő lánya a letartóztatott T. Péter élettársa és néhány hónapja már gyerekének anyja. Hargitai korábban csalónak nevezte a Buda-Cash vezetőjét, és elhatárolódott tőle.
Az Origo eközben úgy értesült, addig nem kapják meg pénzüket a Buda-Cash károsultjai, amíg a brókercég vagyona zárolva van. A Buda-Cash mintegy 68 milliárd forint értékű vagyonát – egyebek mellett bankszámláit, ingóságokat, és készpénzt – a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalta le. A felszámoló a hírportálnak azt mondta: amint feloldják a befektetési társaság vagyonzárolását, soron kívül intézkedik majd – ám azt nem lehet tudni, erre mikor kerül sor.
A karcagi botrány, a Kun-Mediátor Szolgáltató Kft. jogosulatlan betétgyűjtési ügyében tegnap Dobos László, a város polgármestere a TV2 Mokka című műsorában úgy nyilatkozott, az önkormányzatot nem érte kár, ugyanis nem tartott pénzt a cégnél. A cég károsultjait képviselő ügyvéd szerint azt egyelőre nem tudni, hányan szenvedtek kárt, így a veszteség teljes nagyságára is csak becslések vannak: három-négymilliárdtól húszmilliárd forintig bármekkora lehet a befektetők által hiába keresett összeg. A cég résztulajdonosa, Kemecsi László külföldön tartózkodik, de már úton van Magyarországra. Ismeretes, a Kun-Mediátor ügyvezetőjét, Dobrai Sándornét a rendőrség körözi.
Eközben a baloldali ellenzék a kormány két miniszterét, Varga Mihályt és Fazekas Sándort is arra szólította föl, nyilatkozzanak, volt-e befektetésük a Kun-Mediátornál. Arra hivatkoztak, hogy 1990 és 2010 között Fazekas Sándor volt a polgármester, Varga Mihály pedig 1998 és 2014 között a térség egyéni képviselőjeként dolgozott, s őt épp Fazekas váltotta ezen a poszton. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tegnap visszavonta a cég utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó engedélyét.
Újabb Csányi–Lázár-csörte. Nem tartom túl jó döntésnek, hogy az uniós pénzeket olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni – jelentette ki tegnap Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet közgyűlése utáni sajtótájékoztatón. A bankelnök ezzel Lázár Jánosra, a Miniszterelnökséget vezető miniszterre utalt, jelenleg ugyanis az ő hatáskörébe tartozik a pénzek elosztása. Csányi szerint a Miniszterelnökség helyett a fejlesztési minisztériumban jobb helye lenne az uniós források elosztásának. A Csányi és Lázár közötti ellentét már évekre nyúlik vissza. Korábban a miniszter az ország uzsorásának nevezte az OTP vezérét.
