A Miniszterelnökség arról számolt be, hogy a megbeszélések témái közt szerepelt többek közt a 2014. évi holokauszt-emlékévvel összefüggésben a zsinagógák felújítására nyújtott állami támogatás, illetve a temetőrendezési program, de a felek átnézték azt is, hogy a magyar kormány milyen eszközökkel kárpótolta és kárpótolja a holokauszt magyarországi és Magyarországról származó áldozatait, illetve azok leszármazottait, valamint a magyarországi zsidó közösséget.
Ezenkívül a magyar fél tájékoztatta a megbízottat többek közt a Zsidó Közösségi Kerekasztal működéséről.
A Sorsok Házával kapcsolatban a Miniszterelnökség a különmegbízottnak vázolta a „legfrissebb fejleményeket”, azaz hogy idén januárban számos szervezetnek megküldték az épülő emlékközpont kétszáz oldalas előzetes kiállítási és szakmai koncepcióját, s jelenleg zajlik a visszajelzések értékelése. A tárca Nicholas Deannek is megerősítette korábban hangoztatott álláspontját, miszerint „mindent elkövet annak érdekében, hogy segítse a program körül a minél szélesebb társadalmi konszenzus kialakítását”, s „az érintettek konszenzusa nélkül nem jöhet létre a Sorsok Háza”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a különmegbízott – aki kinevezése óta először járt Magyarországon – azzal a céllal érkezett, hogy találkozzon a holokausztügyekben leginkább illetékes személyekkel, és meghallgassa a véleményüket. Ennek ellenére ittléte alatt, úgy tudjuk, nem találkozott a Sorsok Háza megvalósításával megbízott Schmidt Máriával.
