De ahol az emberek összefognak és az emlékeket féltőn megóvják, követ kőhöz tesznek, ott az élet győz a felejtés felett – zárta szavait Áder János.
Fördős Attila (Fidesz–KDNP) polgármester felidézte: 1917-ben a magyar törvényhozás jogszabályt alkotott, hogy a világháború áldozatainak emlékművet kell emelni a magyar településeken, és Vácon 1933-ban közadakozásból állítottak emlékművet, amelyet a történelem több évtizedre eltüntetett a főtérről.
Úgy látja, az emlékműnek a győzelemről kell szólnia, hiszen „a katonák, a váci fiúk, akik innen mentek csatába megvédeni ezeréves határainkat, a győzni akarás vágyával indultak el szeretett városukból”. Nem haltak meg, akiknek nevét az utókor emlékezete aranybetűvel kőbe vési – mondta. Hozzáfűzte: az emlékmű visszaállítása a város főterére a győzelemről szól az ármánykodás, a bürokrácia felett, azt mutatja, hogy győzött a hagyománytisztelet, a kegyelet és a keresztényi szeretet.
Vácon az eredeti, több mint száztonnás emlékművet 1933-ban emelték a városháza főbejáratával szemben, majd az ötvenes években eltávolították és darabjait külön állították fel a településen. Hosszas egyeztetés után a szoborcsoport a főtér északi oldalára, a Bécsi kapu közelébe került, e hely mintegy hatvan méterre van az emlékmű eredeti helyszínétől.
