A miniszter az Auschwitz-Birkenauban található cigány láger 71 évvel ezelőtti felkelésére emlékező, 371 csillag elnevezésű esemény fővédnökeként tartott beszédében elmondta: a romák azért nem hagyták magukat a gázkamrába hajtani, mert a gyermekeikért mindenre képesek voltak. „A tigrisanya nem védelmezi jobban kicsinyeit, mint a romák” – fogalmazott, majd felidézte, a táborban 371 roma gyermek született, akiket „már az anyjuk méhében megbélyegzett egy őrült rendszer”. Az ő megszületésük annak ellenére is az élet diadala volt a halál felett, hogy mindannyiukat elpusztították a táborban – húzta alá.
„De nemcsak az áldozatoknak tartozunk a szembenézéssel, hanem saját magunknak is, mert a népirtásokért viselt felelősség nem egyezik a hitleri Németországéval” – folytatta, majd Áder János köztársasági elnök korábbi nyilatkozatát idézve kiemelte: „ki kell mondanunk, hogy a magyar zsidók és a hazai cigányság tragikus meghurcoltatásában a magyar állam számos képviselője, megannyi cinkos propagandistája, náci szellemiségű tisztségviselője, csendőre, nyilas különítményesei is tevékenyen részt vettek, ami az akkor állam szégyene is”.
Balog Zoltán szerint fel kell tenni a kérdést, hogy az elmúlt negyed században mennyit tettek a cigány és nem cigány magyarok, hogy újra egymásra találjanak az igazságban, a gyászban és a szembenézésben. Bölcsességre van szükség, hogy az áldozatok utódai, a magyarországi romák ne maradjanak pusztán áldozatok, hanem felfedezzék magukban az erőt, és kezükbe vegyék sorsukat – mondta.
A tárcavezető szerint ebben mindenkinek van felelőssége, de annak nagyobb, akinek több eszköz áll rendelkezésére. A többségi társadalomnak, azon belül is az állam képviselőinek kiemelten feladatuk, hogy gondoskodjanak arról, ne ismétlődhessen meg a romák üldöztetése. A cigány közösség felelőssége pedig – a magyaréhoz hasonlóan –, hogy elutasítsa azt a fatalizmust, amely a történelem legaljára helyezi, fejtette ki a kabinet képviselője.
Balog Zoltán emellett szólt arról is, hogy az emlékezés pillanatában sem szabad eltagadni, hogy „ma is súlyos gondok vannak a roma–magyar együttélésben. [ ] Ezen csak úgy segíthetünk, ha együtt tanulunk, együtt dolgozunk, együtt élünk, együtt gondolkodunk.” Aláhúzta, hogy a kormány ezért tette kötelezővé a magyarországi cigányság történelmének és kultúrájának oktatását a Nemzeti alaptantervben.
„Ma is legyőzhetőek azok, akik cigányellenes jelszavakkal gyűjtenek maguknak szavazatokat és közben cukiságkampány mögé bújnak” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, ehhez több kell, mint „visszakiabálni”, helyette jó iskolák, munkahelyek, korrupciómentes romapolitika, de leginkább korrupciómentes magyar politika kell.
Balog Zoltán beszéde elején megkövette azokat, akiket – mint fogalmazott – egy tavaly augusztusi interjújában a deportálásról, roma holokausztról mondott rossz mondataival megbántott. A politikus tavaly a Kossuth Rádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy Magyarországról nem, csak Ausztriából deportáltak romákat.
„Amit erről mondtam, sem a történelmi tényeknek, sem az áldozatok iránti tiszteletnek nem felel meg – jelentette ki. – Tanultam belőle, és köszönöm azoknak, akik nem ültek fel a hisztériának, és elfogadták, hogy egy közéleti ember is tévedhet és tanulhat.”
„Rám számíthatnak, és én is számítok minden jóakaratú cigány emberre Magyarországon” – zárta beszédét az emberi erőforrások minisztere.
