Nagyságrendileg hatszázezerre tehető az első világháború hősi halottainak száma, a pontos szám azonban nem ismert – mondta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka vasárnap a magyar hősök emlékünnepén az M1 aktuális csatornán.
Kovács Vilmos ezredes hozzátette: a honvédelmi tárca és a hadtörténeti múzeum más intézetekkel együtt évek óta dolgozik azon, hogy meghatározza az első világháború hőseinek számát. Az ezredes ugyanakkor kijelentette: ez sokkal nagyobb, mint a második világháború hősi halottaié.
Ismertette azt is: a Hősök terén lévő hősök emlékköve azt a hatalmas áldozatot szimbolizálja, amelyet Magyarország az első világháborúban hozott. Hozzátette: itt senki sincs eltemetve, vagyis az ismeretlen katona sírja nem helytálló kifejezés az emlékművel kapcsolatban.
A budapesti millenniumi emlékmű előtti téren 1929. május 26-án avatta fel Bethlen István miniszterelnök, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében, a nemzeti hősök országos emlékkövét, amelyet Kertész K. Róbert tervezett. A teret három évvel később nevezték el Hősök terének.
A hősök azok, akik bátorságukkal és helytállásukkal példát mutattak, és ezt a példát meg kell őrizni, tanítani kell – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri Új köztemetőben rendezett hősök napi megemlékezésen.
Patyi András szavai szerint a hősök a csaták kimenetelétől függetlenül győztesek. „Győztesek az utókor és a nemzet megmaradásának tekintetében is, mert legyőzték önmagukat. Hősökké azáltal váltak, hogy a minden ember számára legfontosabb érték, a saját életük elé más értékeket helyeztek” – emelte ki a rektor.
Kifejtette: a haza, az ezred, a bajtársak, a nemzet, a család, az ország területe, vagy egy eszme fontosabb volt nekik hősi helytállásuk pillanatában, mint önmaguk egészsége, testi épsége. A magyar hősök emlékünnepén az Új köztemetőben a kormány, a Magyar Honvédség, állami és civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a magyar katonahősök emlékművénél. A központi megemlékezések a Hősök terén folytatódnak.
