Hitegették a szociális ágazatot

Egyelőre nem lesz bérrendezés a szociális ágazatban, és az életpályamodellt is csak később vezetik be, hiába ígérték korábban a kormánypárti politikusok.

Meg vagyok döbbenve – reagált lapunknak Lázár János kijelentésére Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Az érdekvédő hozzátette: a szociális ágazatban 2013 óta vált egyre sürgetőbbé a bérkövetelés, érhetetlen, hogy ha a kormány strukturális átalakításokhoz akarta kötni a bérrendezést, akkor ezt az elmúlt két évben miért nem tette meg. – Meg lehet tervezni tíz évre előre a kapacitásokat, csak akkor tartani kell attól, hogy mire minden döntést meghoznak, nem lesz, aki dolgozzon az idősotthonokban, a gyermekvédelemben és a bölcsődékben – mondta. Szűcs Viktória kijelentette: már most is humánerőforrás-krízis van a szociális ágazatban, és ha megint elmarad a béremelés, azzal olyan méreteket ölt majd a pályaelhagyás, ami működési gondokat okoz majd az ellátásban.

Az érdekvédő emlékeztetett rá, hogy felfüggesztették a kormánnyal a sztrájktárgyalásokat, és május 29-re demonstrációt szerveznek, amelyre a szociális ágazat szereplői mellett mindenkit várnak, aki szolidáris velük, többek között az egészségügyi dolgozókat is. – Onnantól kezdve, ha egy bölcsődei csoportszobát azért nem tudnak megnyitni, mert nincs elég kisgyermeknevelő, vagy egy idős beteg ember azért marad ellátatlanul, mert nincs, aki gondozza, akkor az már nemcsak ágazati probléma, hanem közös társadalmi ügy – tette hozzá. Szűcs Viktória korábbi szavai szerint jelenleg a bölcsődei dolgozók 74 százalékának nettó fizetése nem éri el a 2013-as létminimumot, a 85 770 forintot. A főiskolai diplomával dolgozó gondozónők bére 10, a felsőfokú szakképesítéssel foglalkoztatott kisgyermeknevelőké pedig 30 év után, a nyugdíj előtt éri el a nettó kilencvenezer forintot.

Megdupláznák a gyerekesek adókedvezményeit

Lázár János a sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy az utóbbi időben kedvezően alakultak a demográfiai folyamatok. Az utóbbi húsz hónapban jelentősen lassult a népességfogyás. Nőtt a születések száma, miközben kevesebben halnak meg. Emellett a házasságkötések száma mintegy tíz százalékkal emelkedett, a válásoké pedig hússzal csökkent. A politikus szerint az említett időszakban csaknem húsz százalékkal mérséklődött az abortuszok száma is. A miniszter úgy véli, a kedvező változás a 2010 utáni családpolitikai intézkedéseknek köszönhető. Úgy fogalmazott: egységes és végiggondolt család- és egészségpolitikai intézkedésekkel tovább javíthatók a demográfiai mutatók, hiszen még most is évente 126 ezren halnak meg, miközben csak 91 ezer gyermek születik. Szerinte ezt az utat, ezt a családtámogatási modellt folytatni kell, ennek jegyében a ciklus végére megduplázzák a kétgyerekesek által igénybe vehető adókedvezményeket, gyermeknevelési kedvezményeket.

A miniszter a bürokráciacsökkentés kapcsán kifejtette, hogy a jövőben egyszerűbb eljárások lesznek például az építkezések terén, az öregségi nyugdíjat megállapító ellátásoknál, az árvaellátásban, és például a foglalkoztatást segítő ügyintézésben is rövidülnek a határidők. Ráadásul a kormány csökkenti a különböző állami eljárások díjtételeit, összesen mintegy tízmilliárd forinttal. A területi közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó, mintegy 35 ezer közszolga pedig 2016 júliusától béremelést kap, amire mintegy 25 milliárd forintot költenek.

– Döntött a kormány az e-kártya bevezetése mellett – közölte a miniszter. Felmenő rendszerben vezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybevételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra. – A kártya bevezetését idén megkezdik, ingyen vagy méltányos áron lehet majd megkapni – mondta Lázár János.

Bán Tamás lesz a Paks II. beruházás új vezérigazgatója – jelentette be a politikus. Elmondta, hogy Bán a többi közt dolgozott az Alkotmánybíróság elnökének titkáraként, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróként, az állami bankfelügyeletnél, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban államtitkárként, a Magyar Villamos Műveknél, a Paksi Atomerőműnél, és a Kész Holding igazgatótanácsának is tagja volt, valamint vezette a Budapesti Városüzemeltetési Központot. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan új Duna-híd építése mellett döntöttek Kalocsa magasságában.

A reklámadóval kapcsolatban Lázár János célzott rá, hogy Brüsszel bírálta, túlzónak tartotta a százmilliós küszöböt. Vagyis nem kizárt, hogy mégsem mentesülnek a reklámadó alól a legkisebb cégek. – Az Európai Bizottság megtámadta a százmilliós küszöböt, tehát még egyelőre azt sem látjuk tisztán, hogy azzal mi lesz. Egy biztos, hogy 5,3 százalék lesz százmillió forint felett, és ki tudja, lehet, hogy alatta is – fogalmazott a kancelláriaminiszter, hozzátéve, hogy az 5,3 százalékos adó Brüsszel szerint mindenkinek megfizethető lenne.