A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: alapvető cél, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák megtakarításaikat, ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is érvényesíteni kívánják. „A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani” – jelentette ki.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy 60 polgármester törvénytelenül megemeltette bérét 30 százalékkal, ezen ügyekben a kormányhivataloknak kell eljárni. Közölte azt is, hogy a Belügyminisztérium javaslatot tesz 990 kistelepülési polgármester bérének kiegészítésére. Ebben azok részesülhetnek, akik részt vesznek a közfoglalkoztatás szervezésében.
Mint mondta, újra létrejöhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, amely az államot képviseli a hazai és nemzetközi peres eljárásokban. Közölte, hogy speciális, ritka nemzetközi ügyek kivételével nem lesz több ügyvédi megbízás: állami alkalmazottak lesznek az állam ügyvédei.
A rendszert 2016-ban kell felépíteni – tette hozzá a tárcavezető, jelezve, hogy korábban volt, amikor 10 milliárd forint értékben bíztak meg kormányok ügyvédeket.
A sajtótájékoztatón azt is kiemelte, hogy társadalmi tanács létrehozásáról döntött a kormány a paksi bővítéssel kapcsolatosan a negyvenegy környéki település képviselő-testületének és országgyűlési képviselőinek bevonásával, Paks polgármesterének vezetésével.
Elmondta, hogy júniusban Kijevben sor kerül az első nemzetközi, a megvalósításhoz szükséges engedélyezési eljárás részeként tartandó meghallgatásra. Egy hete Pakson is sor került az első hazai közmeghallgatásra, amelyet már a szükséges engedélyek érdekében tartottak – tette hozzá.
A Magyar Tudományos Akadémián is vita indul a kapacitás-fenntartással kapcsolatban, amelyet Aszódi Attila professzor, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos vezet majd.
Közölte azt is: döntés született egy új Duna-híd építéséről a beruházáshoz kapcsolódóan, Kalocsa térségében, az építkezés 6-8 ezer embernek adhat munkát.
Lezárult a Paks II.- beruházás új vezérigazgatójának kiválasztása, a miniszterelnök is jóváhagyta Bán Tamás kinevezését – számolt be Lázár János.
Bán Tamás egyebek közt dolgozott az Alkotmánybíróság elnökének titkáraként, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróként, az állami bankfelügyeletnél, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban államtitkárként, a Magyar Villamos Műveknél, a Paksi Atomerőműnél, a Kész Holding igazgatótanácsának is tagja volt, valamint vezette a Budapesti Városüzemeltetési Központot – sorolta a miniszter.
Bán Tamás Nagy Sándort váltja a poszton.
A miniszter jelezte azt is, hogy három nemzetközi menedzsert – pénzügyi vezetőt, személyzeti vezetőt és vezérigazgatót – keresnek a Paks I. transzparens és gazdaságosabb működtetéséhez, a Spencer Stuart fejvadász cég május végén tesz ezekre javaslatot a kormánynak. Bíznak benne, hogy a lépés a kormány és a költségvetés, valamint a nemzetközi közvélemény számára is elfogadható eredménnyel jár – hangoztatta.
Lázár János kérdésre arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felbontotta az M4-es autópálya kivitelezési szerződéseit. A kormány május 31-ig megtárgyalja, hogy Szolnokot melyik nyomvonalon köti össze az autópálya-rendszerrel. Hogy miként folytatják Szolnok és Fegyvernek között az út építését, arról Orbán Viktor miniszterelnök tárgyal június elején Szolnokon Szalay Ferenc polgármesterrel és a megye parlamenti képviselőivel – fejtette ki.
Kitért arra is, hogy jövő év július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik, erre jövőre 25 milliárd forint forrást fordítanak.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint a kormány döntött arról is, hogy a közigazgatási eljárások díjtételét 10 milliárd forinttal csökkentik.
Mint mondta, a járási hivatalok, kamarák több mint ezer javaslata alapján jelentősen egyszerűsítenek építési hatósági, engedélyezési, foglalkoztatásra vonatkozó eljárásokat, s megnyitják a lakossági konzultációt is a témában.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindemellett bejelentette, hogy döntött a kormány az e-kártya bevezetéséről.
Lázár János jelezte, hogy a kormány szerdai döntése értelmében felmenő rendszerben vezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybevételére és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra – tette hozzá.
A kártya bevezetését idén megkezdik, ingyenesen vagy méltányos áron biztosítják majd az embereknek – mondta a tárcavezető, célként megjelölve, hogy egy okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni.
Jelezte azt is, hogy az igazságügyi miniszter javaslatot tett egy új közigazgatási rendtartás bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy 2017. január 1-jétől Magyarországnak új közigazgatási eljárási jogszabály-csomagja lesz – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy önállóan kívánják megvalósítani a közigazgatási bíráskodást, s a jogszabály garanciát jelent majd az embereknek arra, hogy legfeljebb két hónapon belül lezárul az ügyük. Egyértelmű, világos felelősségviszonyok lesznek, meglesz a jogorvoslati lehetőség és gyorsulnak, egyszerűsödnek az eljárások – összegezte.
A jövő heti kormányülésen az igazságügyi miniszter jelentést tesz a büntető törvénykönyv 2010 utáni szigorításának következményeiről, köztük arról is, hogy míg öt éve 12-13 ezren töltötték büntetésüket valamely erre szolgáló intézményben, jelenleg mintegy 18 ezren. Trócsányi László az ezzel kapcsolatos teendőkről is javaslatot tesz – fűzte hozzá Lázár János.
Szavai szerint egységes és végiggondolt család- és egészségpolitikai intézkedésekkel tovább javíthatók a demográfiai mutatók.
Lázár János, aki új kormányzati intézkedéseket tartott szükségesnek, szólt a szűrővizsgálatok fontosságáról, amellyel, mint mondta, 3-5 ezer ember élete menthető meg évente.
Beszámolt az eddigi intézkedések pozitív hatásairól is, többek közt arról, hogy húsz hónapja folyamatosan nő a születésszám, de emellett csökken a halálozások száma is.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: szó sem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat.
Közölte, hogy a kormány ellenzi az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát, a visszaosztásban érintett menekültek „nem ide akartak jönni”. A tárcavezető vitatta a bizottság kvótaszámításra vonatkozó adatait, utalva arra, hogy 2012-ben 2700 menedékkérelem érkezett Magyarországra, idén pedig már három hónap alatt 43 ezer. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ehhez azt tette hozzá, hogy az Európai Bizottság számai egy 20 ezres bázison alapulnak, ugyanakkor az Unió területére tavaly érkezett bevándorlók száma félmillió.
A nemzeti konzultáció esetleges felfüggesztésére vonatkozó kérdést visszautasította, kiemelve: érdemes megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről.
A következő években növelni kell a Nemzeti Eszközkezelő rendelkezésére álló forrásokat, bővíteni kell a beavatkozási lehetőségeit – ismertette a gazdasági miniszter kormányülésen elhangzott javaslatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A devizahiteles elszámolásról szóló törvény mindenki esetében jobb helyzetet teremtett, mint amilyen helyzetben a törvény elfogadása előtt volt – szögezte le.
Az elszámolás tartalmával kapcsolatban eddig néhány ezren fordultak békéltető testülethez, miután a bankkal nem tudták rendezni vitás ügyüket – jelentette ki Lázár János. Az erre szolgáló határidő június végén jár le.
Eddig 744 milliárd forintot írtak jóvá vagy fizettek ki a bankok, ebből 181 milliárd forintot készpénzben vettek fel a hitelesek, 563 milliárd forinttal pedig a hitelüket csökkentették. A végösszeg 1000 milliárd forintra tehető majd.
A Magyar Posta jelentése szerint 1,9 millió devizahiteles küldeményt adtak fel eddig, ebből 1,5 milliót már átvettek az emberek, június első hetéig további 200 ezret küldenek ki.
A miniszter arról is beszámolt, hogy még csütörtökön benyújtja az Európai Bizottságnak a 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési operatív programot, amely mintegy 1200 milliárd forinttal szolgálja a magyar vidék fejlődését, elsősorban a munkahelyteremtést, valamint a családi és kisvállalkozásokat.
Beszámolt arról is, hogy már közzétették azon százak listáját, akik a megelőző ciklusban a legnagyobb támogatást kapták, jövő héten pedig egy ötszázas lista is hozzáférhető lesz a Miniszterelnökség honlapján. Ebből kiderül, hogy korábban a támogatások 80 százaléka a nagybirtokosokhoz került és mindössze 20 százaléka a kicsikhez, a kormány azonban ezt az arányt megfordítaná.
Közölte azt is: a tejágazat megsegítése érdekében 1,5 milliárd forintért mintegy 1500 tonna tejport vásárol fel a Magyar Nemzeti Kereskedőház.
Várpalota polgármesterét és lakosságát is be kell vonni az arról szóló egyeztetésbe, hogy a Lőrinciből és Zagyvaszántóról, mintegy 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatással elszállítandó azbesztet a város hulladékmegsemmisítőjébe szállítsák – mondta Lázár János, hangsúlyozva: ezzel Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselőjének kérésére foglalkozott a kabinet.
Még a nyári szünet előtt megtárgyalhatja a parlament a KDNP családi csődvédelemmel kapcsolatos javaslatát, amelyről szerdán ismét tárgyalt a kabinet. A kisebbik kormánypártnak még egyeztetnie kell a bankszövetséggel a mintegy 150 ezer családot kedvezőbb helyzetbe hozó javaslatáról, amelyet a kormány támogat – fűzte hozzá.
