Ezt erősítette meg Bass László szociológus is, akik a Gyermekétkeztetési Alapítvány és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közelmúltban végzett vizsgálata alapján kifejtette: Nógrád megye egyik hátrányos helyzetű településének szegregált részén élők között a gyermekszegénység 2009 óta 86-ról 95 százalékra emelkedett. A családok itt folyamatos krízishelyzetben élnek. A telepen azonban nem az élelem hiánya miatt szenvednek elsősorban, sokkal többeknek okoz gondot az orvosi kezeléshez és a gyógyszerhez szükséges pénz előteremtése.
A koraszülöttek számát, illetve a gyermekhalandóságot tekintve Magyarországnak még van javítanivalója. A Gyermekétkeztetési Alapítvány a Save the Children elnevezésű nemzetközi szervezet friss jelentésére hivatkozva közölte: az általuk vizsgált mutatókat tekintve a helyzet Magyarországon rosszabb, mint bármelyik más visegrádi országban vagy akár Líbiában, Bulgáriában, Kubában, Macedóniában. Nálunk minden ezer kisgyermek közül 6,1 hal meg az ötödik születésnapja előtt.
Ennél is tragikusabbak azonban az országon belüli regionális különbségek: Bátonyterenyén például kétszer nagyobb a légzőszervi betegségben szenvedő gyerekek száma, mint a megyei átlag, a falun belül a látási, hallási gondokkal küzdő gyermekek aránya a szegények között ötszöröse a normális anyagi viszonyok között élőkének.
A borsodi Mezőcsáton minden második szegénységben élő gyermek asztmás, és az országos átlagot hússzor meghaladó a keringési betegségben szenvedő gyermekek aránya.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!