Országos akciót indít a Gyermekétkeztetési Alapítvány: a Szegények patikája elnevezésű kezdeményezés a családok nemzetközi napján, azaz ma indul el. Ennek keretében pályázatot írtak ki azon települések számára, amelyeknek lakosságszáma 1–3 ezer fő közötti, és sok a halmozottan hátrányos helyzetű, nyomorban élő gyermek, fiatal. Király Gábor lapunknak leszögezte: sajnos ma Magyarországon még előfordul, hogy egy gyermek azért hal meg, mert pénzhiány miatt nem váltják ki a gyógyszereit, vagy el sem viszik orvoshoz. – Van, aki belehal a szövődményekbe, pedig megfelelő gyógyszerekkel gyógyítható lett volna, sok gyerek pedig krónikus beteggé válik. Ma akad olyan település, ahol a rossz lakhatási körülmények miatt a gyermekek 80 százaléka asztmás – tette hozzá.
Az önkormányzatok összesen 12 millió forintra pályázhatnak, a tíz nyertes településen havi százezer forintig juthatnak ingyenesen gyógyszerhez a legszegényebb gyerekek. Azt, hogy ki a rászoruló, a gyermekorvos dönti el, aki kuponokat ad majd a szülőknek, ezeket lehet gyógyszerre váltani a helyi patikában. A gyógyszertárak a számlát a Gyermekétkeztetési Alapítványnak írják, ők fizetik majd ki a pénzt a medicináért.
Arra kérdésre, szeretnék-e a programot országossá fejleszteni, Király Gábor határozott igennel felelt, ám hozzátette, ehhez az alapítványnak már nincsen elegendő forrása. Mint fogalmazott: az ajtójuk nyitva áll mindenki előtt, akár az illetékes minisztérium előtt is. Az alapítvány tudatában van annak, hogy a hosszú távú megoldás kulcsa az állami szerepvállalás erősítése, most azonban még szó szerint életbevágó szükség van a civilek segítségére. Király hangsúlyozta: az alapítvány akciói csak akkor lehetnek sikeresek, ha a szervezet számíthat a társadalom támogatására; egyéb források mellett az egyszázalékos felajánlásokra.
A programról szóló tegnapi sajtótájékoztatón részt vett Gyulai Magdolna is, az az orvosnő, aki a Szegények patikája kísérleti programot vezette Bátmonostoron. A szakember szerint náluk igenis probléma a gyógyszer kiváltása. – Kérik, hogy írjak fel olcsóbbat helyette, kérdezik, mi lenne, ha egyáltalán nem váltanák ki, mert ha megteszik, a többi gyereknek már nem jut semmire. Így nagyon nehéz a gyógyítás – mondta.
Ezt erősítette meg Bass László szociológus is, akik a Gyermekétkeztetési Alapítvány és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közelmúltban végzett vizsgálata alapján kifejtette: Nógrád megye egyik hátrányos helyzetű településének szegregált részén élők között a gyermekszegénység 2009 óta 86-ról 95 százalékra emelkedett. A családok itt folyamatos krízishelyzetben élnek. A telepen azonban nem az élelem hiánya miatt szenvednek elsősorban, sokkal többeknek okoz gondot az orvosi kezeléshez és a gyógyszerhez szükséges pénz előteremtése.
A koraszülöttek számát, illetve a gyermekhalandóságot tekintve Magyarországnak még van javítanivalója. A Gyermekétkeztetési Alapítvány a Save the Children elnevezésű nemzetközi szervezet friss jelentésére hivatkozva közölte: az általuk vizsgált mutatókat tekintve a helyzet Magyarországon rosszabb, mint bármelyik más visegrádi országban vagy akár Líbiában, Bulgáriában, Kubában, Macedóniában. Nálunk minden ezer kisgyermek közül 6,1 hal meg az ötödik születésnapja előtt.
Ennél is tragikusabbak azonban az országon belüli regionális különbségek: Bátonyterenyén például kétszer nagyobb a légzőszervi betegségben szenvedő gyerekek száma, mint a megyei átlag, a falun belül a látási, hallási gondokkal küzdő gyermekek aránya a szegények között ötszöröse a normális anyagi viszonyok között élőkének.
A borsodi Mezőcsáton minden második szegénységben élő gyermek asztmás, és az országos átlagot hússzor meghaladó a keringési betegségben szenvedő gyermekek aránya.
