Kötelező lesz a holokauszt oktatása a Pázmányon

Izrael budapesti nagykövete egyedülállónak nevezte a PPKE kezdeményezését.

Szuromi Szabolcs kiemelte: a holokauszt és emlékezete című tárgy a „bevezetés a katolikus hit rendszerébe” kurzus mellett, az alapozó közismereti tárgyak között kap helyet, és a PPKE valamennyi karán bármilyen képzésen tanulmányokat folytató hallgatóknak a diploma megszerzésének előfeltétele lesz.

A PPKE rektorának ismertetése szerint a kurzus tartalmát a Tel-avivi Egyetem két professzora, Dina Porat és Raphael Vago dolgozta ki „szem előtt tartva a magyar sajátosságokat”.

Szuromi Szabolcs idézett a II. vatikáni zsinaton elfogadott, Nostra aetate kezdetű dokumentumból, amely kimondja, hogy „az egyház (...) megemlékezvén a zsidókkal közös örökségről, nem politikai megfontolásoktól, hanem evangéliumi vallásos szeretettől indítva fejezi ki sajnálatát a gyűlölet, az üldözések és az antiszemita megnyilvánulások miatt”, bármikor és bárki részéről érték a zsidókat. Felidézte: egy évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspök Konferencia (MKPK) és a PPKE által szervezett konferencián Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete beszélt arról, hogy az antiszemitizmus megelőzésének leghatékonyabb módja a nevelés, az oktatási rendszer minden szintjén.

Elmondása szerint ezt a kijelentést „komolyan megfontolva” kezdeményezte Izrael nagykövetségével egyeztetve a holokausztról szóló tantárgy bevezetését a PPKE-n.

A PPKE rektora reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés hozzájárulhat „az új generációk hiteles gondolkodásának alakításához”, és példaértékű lehet nem csak a hazai felsőoktatásban.

Ilan Mor európai viszonylatban is egyedülállónak nevezte a PPKE kezdeményezését. Az oktatás jelentőségét hangsúlyozva arról beszélt, azt nem az egyetemen, nem a közoktatásban, és nem is az óvodában kell elkezdeni, hanem már otthon. „A szülők jelentik a GPS-t gyermekeik számára” – mondta, hozzátéve, ha azonban ez az útmutatás hiányzik, az iskolában kell pótolni.

A 70 évvel ezelőtti holokauszt része a magyarság identitásának, és a szembenézés a múlttal része annak a folyamatnak, melynek során Magyarország demokratikusabb országgá válhat – hangsúlyozta.

Ilan Mor kitért arra is, hogy sajnálatos módon a katolikus és a zsidó emberek körében sem eléggé ismert a Nostra aetate kezdetű dokumentum, amely felmenti a zsidóságot a „klasszikus antiszemitizmus” alapját képező vád alól, amely szerint ők gyilkolták meg Jézust.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a katolikus egyetem tervezi-e a jövőben más népirtásokkal foglalkozó tantárgyak bevezetését is, Szuromi Szabolcs úgy válaszolt: az egyetem nyitott arra, hogy bővítse a közismereti kurzusok sorát.

A PPKE rektora hangsúlyozta a közismereti tárgyak oktatásának fontosságát, mert mint mondta, a közismeret az, ami „olyan radikálisan hanyatlott az elmúlt időszakban, hogy feltétlenül szükséges a tények közlése”.

Meggyőződése – mondta –, hogy sok kijelentés „nem rosszindulatból, hanem az alapvető ismeretek hiánya miatt hangzik el”. Minden felsőoktatási intézményben tényszerű ismertetést kívánnak a második világháború után elkövetett kitelepítések is – tette hozzá.

Szuromi Szabolcs kitért arra is, hogy az elmúlt években az MKPK „prominens személyiségei” többször elmondták, hogy az antiszemitizmus semmilyen formája nem egyeztethető össze a katolikus hittel. Ebből egyenesen következik – hangsúlyozta –, hogy „a katolikus egyetem kötelezettsége fölvállalni azt, ami hozzátartozik a katolikus identitás tanításához”, ezért szerepel a két tárgy egymás mellett. A „bevezetés a katolikus hit rendszerébe” kurzus első harmada az Ószövetség tanítása, és a többi részében is hangsúlyos a zsidó–keresztény erkölcs és kultúra ismertetése.