Vissza nem térítendő támogatásra írt ki pályázatot a Belügyminisztérium a települési önkormányzatok és társulások számára, hogy finanszírozni tudják az általuk elbocsátott emberek felmentési illetményét és végkielégítését. Az 1,2 milliárd forintos, hazai költségvetési forrásból biztosított keretösszegre azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyeknél 2014. szeptember 30. után „az általuk fenntartott intézményben az ésszerű feladatellátás megszervezése folytán” szabadult fel létszám. Támogatásra csak az az önkormányzat jogosult, amely saját forrásból nem tudja kifizetni a végkielégítéseket.
Az önkormányzatok azok után az elbocsátott munkavállalók után igényelhetnek támogatást, akik főfoglalkozásban, határozatlan idejű közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álltak az önkormányzat által alapított költségvetési szervnél, és az érintett munkavállaló megszakítás nélküli továbbfoglalkoztatására az önkormányzat másik egységeinél sincs lehetőség. A támogatás feltétele, hogy az elbocsátás egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse.
A kormány kikötötte azt is, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig nem állítható vissza, kivéve, ha azt jogszabályból adódó többletfeladatok indokolttá teszik. Ha a létszámcsökkentés mellett létszámbővítés is történik a településnél, akkor az önkormányzat csak abban az esetben igényelhet támogatást, ha a létszámbővítést nem önkormányzati rendeletből adódó jogszabályváltozás indokolja, hanem kötelezően előírt többletfeladatai miatt van rá szüksége.
A támogatás a munkavégzés alóli felmentés idejére járó, legfeljebb hathavi felmentési illetmény, illetve a végkielégítés maximum 75 százalékának kifizetésére igényelhető, maximum négymillió forintig. A támogatás mértéke az önkormányzatok adóerő-képességétől függően a kifizetendő összeg 40 és 100 százaléka között mozog. A támogatások elbírálására és folyósítására három ütemben kerül sor: az első ütemben megítélt összegeket júliusban, a másodikat októberben, a harmadik ütemre járó támogatásokat pedig decemberben fizetik ki.
– Nem volt, és jelenleg sincs tömeges leépítés az önkormányzatoknál, csekély mértékű elbocsátásra ugyanakkor több helyen szükség volt a szociális ellátási rendszer átalakítása miatt – jelentette ki lapunk érdeklődésére Gémesi György, a MÖSZ elnöke. A szakember emlékeztetett: március elsejétől az önkormányzatoktól a járásokhoz került az aktív korúak ellátásainak, így a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díjnak az elbírálása és folyósítása, és az ezzel foglalkozó önkormányzati dolgozók egy részének feladata megszűnt. Hozzátette: nagy létszámú elbocsátás esetén ennek a pénznek a többszörösét szokta végkielégítésre fordítani a mindenkori kormány.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már tavaly szeptemberben a „bürokrácia lebontásáról” beszélt, amit szavai szerint az idén januárban elindult Államreform 2. nevet viselő csomag valósít meg. Ennek részeként nevezte meg az állami rezsicsökkentést, a köztisztviselői életpályamodell kialakítását, az ügyintézési határidő lerövidítését és egyszerűsítését.
Rogán Antal tavaly októberben a Hír TV P8 című műsorában pedig arra utalt, hogy elbocsátásokat is jelent majd a bürokrácia csökkentése. A Fidesz frakcióvezetője szerint az adófizetők nem érdekeltek abban, hogy az adójukból több bürokráciát tartsanak fenn, mint amennyi minimálisan indokolt.
