A Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásban március 6-án bűncselekmény hiányában mentette fel Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól, egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket.
Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke a rehabilitációra utalva azt hangoztatta: a múlt nincs magától, azt az újabb és újabb nemzedékeknek vissza kell hódítaniuk, mert „ha ezt nem teszik, akkor vannak, akik ezt megteszik”.
Az Országgyűlés alelnöke – megköszönve Varga István volt (MDF-es, majd fideszes) képviselőtársa két évtizedes erőfeszítéseit Hóman Bálint rehabilitálásáért – arról beszélt, a parlamenti többségnek felelőssége van abban, hogy minél több kutatóhely, minél több kiadó lehetőséget kapjon a múlt, az adatokkal, kutatásokkal alátámasztott valóság bemutatására.
Varga István, a rehabilitálást kezdeményező jogász – Hóman Bálint szakpolitikai tevékenységét méltatva és a felmentéséhez vezető két évtizedes nehéz utat ismertetve – a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyes tagjainak álláspontjával szemben fogalmazott meg kritikát.
Elképesztőnek nevezte, hogy az MTA a jogerős bírósági végzés ellenére sem hajlandó visszafogadni a tagjai közé Hóman Bálintot. (Hóman Bálint 1918-ban lett az Akadémia levelező, 1929-ben pedig rendes tagja, majd az MTA 1945-ben zárta ki a tagjai közül.) Varga István arról is beszélt, addig fog harcolni, amíg Hóman Bálintot az Akadémia vissza nem fogadja a tagjai sorába.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Lukács Györgyöt (filozófus), aki a „kommün idején tizedelte a katonákat, aki gyilkolt”, a mai napig nem zárták ki az MTA tagjai közül, ahogy sok más embert se, aki – szerinte – érdemtelenül az MTA tagja. Kritikával illette és példátlannak nevezte Lovász László akadémiai elnöknek a Népszabadságban nemrég megjelent, Hóman Bálinttal kapcsolatos szavait is.
A Nol.hu-n olvasható interjú szerint arra a felvetésre, miszerint „sokan tartanak Hóman Bálint akadémiai rehabilitációjától, mondván, ez is a lappangó fasizmus előretörésének jele, hiszen egy háborús bűnösként elítélt, szakmailag ugyan kiváló, ám emberileg gyenge, a zsidótörvények előkészítésében aktív szerepet vállalt és Szálasiékkal a végsőkig kitartott embert helyeznének vissza jogaiba”, Lovász László azt válaszolta: „a szakmai és emberi szempontok valóban ellentmondanak. Úgy látom, ettől a vitától előbb-utóbb nem lehet elzárkózni”. Hajdan Glatz Ferenc és Kosáry Domokos is támogatta a rehabilitációt, és mert informálisan egyes tagok már felvetették, meg kell vizsgálnunk, ma is fennáll-e a kizárás indoka.
