Már kétszer kitolták a Széchenyi 2020 program keretében kiírt 1,3 milliárd forintos forrásösszegű, a kisgyermekkori nevelés támogatása érdekében kiírt pályázat beadási határidejét. Emiatt késhet a bölcsődei kisgyermeknevelők és óvónők képzésének elindítása – tudta meg lapunk. Először április 17-re, majd újabb két hónap hosszabbítással, június 30-ra módosult a jelentkezési határidő. A pályázat nyertese szervezheti majd a bölcsődei gondozónők, az óvónők és a családi napközik szakembereinek képzését. A cél, hogy javuljon a kisgyerekeket nevelő-gondozó intézmények esélyteremtő képessége.
A pályázatot a kormány írta ki, a kiemelt projekt célja a köznevelés kezdő, alapozó intézménye, az óvoda esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítése képzéssel és támogató szolgáltatásokkal. A program elindítását különösen indokolja, hogy idén szeptembertől hároméves kortól minden gyermeknek kötelező lesz óvodába járni, aminek következtében az előzetes felmérések szerint jelentősen nő majd a hátrányos helyzetű gyerekek száma az intézményekben. A várakozások szerint idén szeptemberben várhatóan 25 ezer gyerekkel több kezdi meg az óvodát, mint tavaly ősszel, és jelentős részük szociális és kulturális hátrányokkal küzd. Szakemberek szerint még ma is sok halmozottan hátrányos helyzetű gyerek kerül be úgy az általános iskolába, hogy szókincse hároméves gyermekének felel meg, és az alapvető higiéniai szabályokkal és társadalmi normákkal sincs tisztában.
A kormány korábban épp azért döntött a hároméves kortól kötelező óvodáztatás mellett, mert a hátrányos helyzetű gyermekek jelentős része csupán ötéves kortól – korábban ekkortól volt kötelező – járt ilyen intézménybe, márpedig az iskola előtt itt eltöltött egy év nem volt elegendő a felzárkózásra. Az érintett gyerekek már az iskola első osztályában is súlyos hátrányokkal kezdték tanulmányaikat.
A program célja az óvodák és családi napközik munkatársainak továbbképzése, szakmai támogatása és a szakemberek hálózatos együttműködésének megteremtése. Az óvónőket hátránycsökkentő pedagógiára oktatják majd: tanítják például, hogyan lehet felismerni a sajátos nevelési igényt az adott gyermekek esetében, ahogy azt is, hogy az ilyen gyermeket miként lehet az iskoláskor előtt fejleszteni az óvodában, a speciális fejlesztő szakemberekkel és a családdal együttműködve. Kiemelt oktatási téma lesz az is, milyen eszközökkel ismerhető fel a tehetséges gyermek, s hogy a tehetség fejlesztésében milyen feladata lehet az óvodapedagógusnak. Fontos szerepe van a hátrányok csökkentésében a művészetre nevelésnek is. Hangsúlyt kapnak a képzésben a mozgástevékenységek is, így például az, hogy a mozgásnak milyen fontos a szerepe az óvodás gyermek idegrendszerének, tanulási képességeinek fejlődésében. Oktatnak majd családpedagógiát a családdal való jobb együttműködés érdekében, és szó lesz a játék fejlesztő szerepéről is.
A képzések célcsoportját elsődlegesen azon óvodák, egységes óvoda-bölcsődék és óvoda-bölcsődék dolgozói képezik, ahol az ellátott hátrányos helyzetű gyermekek aránya a legutóbbi nevelési évben meghaladta a 15 százalékot. Ezenkívül azon családi napközik, ahol a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya nagyobb 15 százaléknál, vagy az intézmény társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, s az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen működik. Meg kell találni azokat a nevelési intézményeket, ahol leginkább szükség van a képzésre, és növelni kell a hátrányos helyzetű gyermekek iskolázási esélyeit.
A képzés ingyenesen jár mind a dolgozóknak, mind az óvodáknak, családi napköziknek. A projekt végrehajtására három év áll rendelkezésre, és kizárólag a kevésbé fejlett régiókra terjed ki, Közép-Magyarországra nem.
