A kormányzati és az egészségügyi erőfeszítések ellenére sem sikerült jelentősen csökkenteni a dohányzók számát Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint a felnőtt lakosság 29 százaléka dohányzik, szemben a 2009-es 31 százalékos aránnyal. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014-es, napokban nyilvánosságra hozott egészségfelmérése szerint a két időpont között azonban csak az alkalmilag cigarettázók aránya esett vissza, a rendszeres dohányosoké még nőtt is (2014-ben 28 százalék, 2009-ben 27 százalék gyújtott rá naponta). Jelentős a különbség a két nem dohányzási szokásai között: a nőknek csak kevesebb mint negyede, a férfiaknak viszont egyharmada tartozik a rendszeresen dohányzók körébe.
A különböző korcsoportokat tekintve jelentősen eltérnek a dohányzási szokások. A 15–18 évesek között a lányok 14 százaléka dohányzik, ugyanebbe a korcsoportba tartozó fiúknak viszont csaknem a negyede. A nőknél a következő két korosztályban (18–34, illetve 35–64 év közöttiek) jelentősen magasabb ez az arány, mint a fiatalkorúak körében, előbbiek 29, utóbbiak 27 százaléka rendszeres dohányzó. A 65 év feletti nőknek viszont már csak mindössze 7 százaléka tartozik ebbe a körbe. A férfiaknál a fiatal felnőtt korcsoportban (18–34 évesek) csaknem kétszer akkora, 42 százalék a dohányosok aránya, mint a fiatalkorúak között. Ez jelentős növekedést mutat a 2009-es 36 százalékhoz képest. A középkorúaknál nincs lényeges változás, 35 százalék a 2009-es 36 százalékához képest. Végül a legidősebb férfiaknak csak 18 százaléka szív rendszeresen cigarettát, és közülük szoktak le a legtöbben az elmúlt öt évben, amikor még 38 százalékuk dohányzott.
Összességében 2000 óta a férfiaknál 4 százalékos csökkenést mértek, a nőknél azonban stagnált a rendszeresen cigarettázók aránya, ezzel a férfiak harmada, a nőknek pedig negyede gyújt rá naponta.
Az Eurostat legutóbbi felmérése szerint a vizsgált európai uniós országok közül a magyar férfiak a középmezőnyben helyezkednek el, a nők viszont a második helyen állnak a negatív rangsorban, csak a görög nők dohányoznak náluk nagyobb arányban. A két nem között számottevők a különbségek, a dohányzó nők aránya lényegesen alacsonyabb, ám mivel a férfiak körében csökken ez a tevékenység, a nőknél viszont nem, a nemek közötti olló szűkül. Mindkét nem esetében az idősebbek dohányoznak a legkisebb eséllyel. Míg a nőknél a középkorúak számítanak a legnagyobb fogyasztónak, addig az erősebbik nem tagjai esetében a fiatalok és középkorúak közötti eltérés elhanyagolható. Érdekes, de a dohányzás szempontjából is nagyok az országon belüli regionális különbségek: a Dél-Dunántúlon cigarettáznak a legtöbben, ott a lakosság harmada gyújt rá mindennap, a Közép-Dunántúlon, illetőleg a Dél-Alföldön viszont csak a negyede.
