Kimagasló a magyarok körében a dohányzással összefüggő halálozási arány is: az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a százezer lakosra jutó standard halálozási ráta (SDR) Magyarországon több mint kétszerese (411,5) az EU-tagországok átlagának (192,7). Hazánkat csak a Baltikum két országa, Litvánia és Lettország, valamint Románia múlja felül ezen a téren. Jó hír ugyanakkor, hogy a hazai halálozási mutató értéke határozottan csökkent az elmúlt évtizedekben: 1980-ban még 566,24, 1990-ben 536,76, 2000-ben pedig 489,53 volt a százezer főre jutó, dohányzással összefüggő halálozási ráta Magyarországon.
A dohányzás bizonyítottan összefüggésben áll számos daganatos, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegség kialakulásával. Az anyák dohányzása emellett komplikációhoz vezethet a teherbeeséssel, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban is, növeli a koraszülés és a bölcsőhalál esélyét is. A káros szenvedély emellett egyes fertőző betegségek esetében is szerepet játszhat: a HIV-fertőzöttek gyenge immunrendszerük miatt különösen veszélyeztetettek, ahogy a tbc-megbetegedésekből fakadó halálozások magas számához is hozzájárul a betegek dohányzása.
A KSH elemzése szerint a megromlott egészségi állapot nemcsak a dohányzó ember számára okozhat problémát, hiszen az egészségügyi ellátások gyakoribb igénybevételéhez, illetőleg a táppénzes napok számának emelkedéséhez vezethet, ez pedig jelentősen növeli a társadalmi költségeket is. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFK) célként fogalmazza meg az egészségkockázatos magatartási formák arányának mérséklését. A KSH megjegyzi, ehhez a kormányzás számára az egészségre káros termékekkel kapcsolatos tájékoztatás, tiltás vagy adóztatás szolgálhat eszközként a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.
