Az adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha a tartozás kettő- és hatvanmillió forint közé esik, nagysága a család rendelkezésére álló vagyonnál nagyobb, de nem haladja meg annak dupláját. További feltétel, hogy a visszafizetési határidő legalább három hónapja lejárt, és legkevesebb félmillió forint törlesztésével maradt el az adós. Első lépcsőben 2015 szeptemberétől azok a családok kérhetik a csődvédelmet, akiknek lakhatásuk kerülhet veszélybe, 2016 őszétől már minden olyan adós élhet vele, aki megfelel a törvényben rögzített feltételeknek.
A frakcióvezető felhívta a figyelmet, a folyamatban lévő végrehajtást azonnal felfüggesztik az eljárás megindításakor, s új végrehajtást sem lehet indítani annak ideje alatt. A törlesztésre pedig részletes moratóriumot rendelnek el, továbbá a hitelezők csak az adósságrendezési egyezségben lefektettek szerint érvényesítheti követelését. Vagyis a jelzálogjogot az öt évig tartó eljárás ideje alatt nem lehet érvényesíteni.
Így van esély arra, hogy a család rendezni tudja anyagi gondjait. Az öt év elteltével az adósságnak jelentős részét, akár hatvan százalékát is elengedhetik a hitelezők. Ez alól kivétel a jelzáloggal érintett ingatlan adóssága. Vejkey Imre kereszténydemokrata országgyűlési képviselő kiemelte, a jegybank adatai szerint az ezermilliárdos tartozásból 660 milliárdnyi összeg törlesztőrészleteivel már több mint egy éve késedelemben vannak az adósok. A baj nagyságát jól jelzi, hogy ezzel szemben a fedezetül szolgáló ingatlanok teljes értéke alig 570 milliárd forint. Vagyis az érintettek jelentős része teljesen kilátástalan helyzetben van.
A képviselő szavai szerint a csődvédelmet olyan adós kezdeményezheti, aki vagyonnal és a törlesztésre fordítható jövedelemmel rendelkezik, ami azonban nem elegendő ahhoz, hogy teljesítse fizetési kötelezettségét. A fennálló tartozás rendezése minden esetben állami felügyelet mellett zajlik, bíróság előtt, polgári nem peres eljárásban. Elsődleges cél, hogy az adós és a hitelező egyezségre jusson egymással a törlesztendő összeg visszafizetéséről, valamint annak ütemezéséről. Amennyiben az egyezkedés nem vezet eredményre, úgy a bíróság dönt az ügyben. A bíróság munkáját minden esetben családi vagyonfelügyelők fogják segíteni, akik egyben felügyelik majd az adós pénz- és vagyongazdálkodását.
(A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy meghatározhatják, mire költhet az adós, és mire nem.) De az esetleges visszaéléseket is nekik kell megakadályozni. A hitelezők követeléseinek nyilvántartása és annak kezelése szintén az ő kötelességük. De a vagyonfelügyelők készítik elő a magáncsődegyezséget is, és ők bonyolítják le a gyakorlatban. Végül az egyezségben nevesített vagyontárgyak jól ellenőrizhető és nyilvános értékesítése, valamint az így elért bevétel hitelezők közötti szétosztása is a feladataik közé tartozik.
