Az államfő a 25 éves Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) ülésén kiemelte: az itt dolgozó munkatársak, szakértők már 25 évvel ezelőtt felhívták a figyelmet a környezeti fenntarthatóság problémájára, és a következő években is következetesen megtették ezt.
Áder János köszönetet mondott a környezetvédelmi központ munkatársainak a sikeres programok elindításáért és megvalósításáért, az elmúlt 25 évben megvalósított szemléletformálásért, a technológiaváltás elősegítéséért, a korszerűbb szabályok ösztönzéséért és az új intézményformák kitalálásáért.
Hangsúlyozta: a regionális központ elmúlt 25 évét értékelve több programot ki lehetne emelni. Ezek között említette azt a kutatást, amely a légszennyezésnek a gyermekkori légzőszervi betegségekkel való összefüggését taglalta, vagy amelyik azt vizsgálta, hogy a környezeti és biztonsági kockázatokat hogyan lehet regionális együttműködési lehetőségekké átfordítani.
A számos kutatás, tanulmány közül Áder János kiemelte azt az egyszerre nemzetközi, európai és magyar vizsgálatot, amit az Európai Unió is támogatott, s ami a Kárpát-régió klímaváltozását vizsgálta (CarpathCC Climate Change Framework Project). Ez a szomszédos országok közötti együttműködést is jól szimbolizálta – tette hozzá.
A projekt a következő 30-50 év távlatában 1-3 fokos átlagos hőmérséklet-emelkedéssel számolva vizsgálta a változás környezeti, erdőgazdálkodási, növénytermesztési vagy a turizmusra gyakorolt hatásait, és javaslatokat fogalmazott meg a veszélyek elhárítására a földhasználat, a vízgazdálkodás és az erdőgazdálkodás területén – mondta. Közölte, hogy a projekt sikeresen zárult, és kedvező volt a nemzetközi fogadtatása, ami a folytatás lehetőségét is felveti. Reményét fejezte ki, hogy a folytatáshoz, ami még alaposabb kutatást eredményez, az unió is támogatást ad majd.
Szólt arról is, hogy a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ 25 évvel ezelőtti megalakulásakor senki sem gondolta, hogy 2015-ben a várható természeti katasztrófák számának óriási növekedéséről, a globális felmelegedés következményeiről, a jégtakaró olvadásáról, az óceánok savasodásáról, az élelmiszer-termelési és ellátási problémák fokozódásáról, vagy vízellátási problémákról fogunk beszélni.
Rámutatott, hogy ez nem egy sci-fi történet, hanem az ENSZ legutóbbi jelentésének összefoglalója. Szavai szerint a szemünk előtt játszódó klímaváltozás hasonlít az ózonlyukkal kapcsolatos történethez: az is tagadással kezdődött, hosszas halogatással, felelősségelhárítással folytatódott, majd jöttek a politikusok rövidlátó nyilatkozatai. A beismerés után éveken keresztül „tipródtunk-totyorogtunk” a probléma megoldása körül, míg az 1987-es montreali megállapodást követően betiltották a CFC, azaz az üvegházhatású gázokat – mondta.
Áder János szerint ismét a tipródás és a totyorgás stádiumában vagyunk, és csak remény van arra, hogy Párizsban megállapodnak a klímavédelemről, és azt gyors cselekvés követi.
Úgy vélte, akkor lehet Párizsban eredményesen tárgyalni, ha a legnagyobb szennyezők megállapodnak egymással, ebben kiemelt szerepe van az Egyesült Államoknak és Kínának. Az államfő arra kért mindenkit, hogy akinek van erre befolyása, próbálja meg az amerikai vagy a kínai döntéshozókat meggyőzni arról, hogy a korábban megkötött megállapodásukat egészítsék ki a tavaly év véginél ambiciózusabb célokkal. Ehhez az EU örömmel fog csatlakozni, és a többi nagy szennyezőnek sem lesz más választása, minthogy kövesse őket – jelentette ki.
