Áttörés a korai fejlesztésben?

Van új csecsemőszűrési módszer, de kevés a szakember. A babák többségét látja védőnő, a problematikus gyerekek közül azonban már sokan nem jutnak el szakorvoshoz.

Lapunk kérdésére az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) közölte: a szűrés során szülői kérdőíveket is bevezetnek, amelyek segítik a fejlődésbeli megtorpanás minél előbbi felismerését. A 3800 területi védőnőből csaknem háromezer már elvégezte az erre irányuló képzést, és kézhez kapta a kapcsolódó módszertani útmutatókat. A képzés jelenleg is tart.

A szülői kérdőívet a gyermek egy hónapos és hatéves kora között 12 alkalommal kell majd kitöltenie a szülőnek. 15 hónapos és 2,5 éves korban azokról a gyermekekről készül majd szülői kérdőív, akiknél a megelőző vizsgálatkor felmerült a fejlődési zavar gyanúja. Hétéves korban pedig csak azokat a gyermekeket vizsgálják, akik még nem kezdték meg iskolai tanulmányaikat. A szakértők által kidolgozott kérdőívek mellé a szülők egy kimondottan nekik szóló, a gyerekük életkorához kötött tájékoztató anyagot is kapnak, hogy tisztában legyenek azzal, melyek azok a jelek, amelyek problémára utalhatnak. Szintén új elem lesz a rizikókérdőív is, amit már a várandósság ideje alatt kitöltetnek az édesanyákkal, hogy tudjanak arról, ha valamelyik babára fokozottan kell figyelni.

Az ÁEEK leszögezte: a hazai adatok alapján eddig kevesebb mint 5 százalék volt a 0–7 éves korú gyerekek körében a valamilyen fejlődési problémával kiszűrtek aránya. A rendellenességek jellemzően csak iskoláskorban derülnek ki, amikor már kevésbé hatékony a beavatkozás. Az újfajta szűréssel hamarabb történhet meg a felismerés.

– Míg jelenleg a gyermek egyéves koráig négy kötelező védőnői vizsgálat van, a jövőben hat lesz, illetőleg azok esetében, akiknél felmerül valamilyen probléma gyanúja, további két vizsgálat is lesz a gyermek 1 és 3 éves kora között – jelentette ki érdeklődésünkre Csordás Ágnes. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke leszögezte: a szülők elsöprő többsége együttműködő, és elhozza a vizsgálatokra a gyereket, s beengedi a védőnőt a lakásba. A gondok inkább akkor kezdődnek, amikor a gyereknél fejlődésbeli megtorpanást találnak. – Ilyen esetekben a védőnőnek a körzeti gyerekorvosnak kell jeleznie a problémát, ő tudja ugyanis szakorvosi vizsgálatra irányítani a csecsemőket. A szakorvoshoz azonban sok család már nem jut el, aminek legfőbb okai általában az utazási és a pénzügyi nehézségek – fogalmazott a szakember.

Gondot jelent, hogy sokszor a szakorvosi vizsgálatra is három-négy hónapot kell várni, ami egy fejlődésben megakadt gyerek esetében kritikus időszak, és a folyamat közben visszafordíthatatlanná válhat. – Ezért akik megtehetik, magánrendelésre, s fizetős korai fejlesztőhöz, vagy gyógypedagógushoz viszik a gyereket, erre azonban nem minden családnak van lehetősége – nyilatkozta Csordás Ágnes.

Az elnök rámutatott: ha a gyerek végre eljut a megfelelő szakemberhez, újabb problémát jelent a falvakból a nagyvárosokba történő rendszeres utazás, és az azzal járó anyagi teher. A különböző korai fejlesztő módszerek ugyanis nem minden esetben minősülnek egészségügyi szolgáltatásnak, ezért az útiköltséget a szülőnek kell állnia. Bár a szakmai szervezetek javaslatot tettek arra, hogy az ilyen esetekben is járjon útiköltség-támogatás a rászoruló családoknak, ez azonban eddig nem valósult meg.

További problémát jelent, hogy súlyos gyógypedagógus-hiány van az országban, különösen a három év alatti kicsikkel foglalkozók vannak nagyon kevesen. – A koragyermekkori program keretében már megkezdődött az új szakemberek képzése, így remélhetőleg hamarosan javul majd a helyzet – tette hozzá Csordás Ágnes.

Korábban az uniós forrásból megvalósuló koragyermekkori program kapcsán Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője is hasonlóan fogalmazott lapunknak. Szerinte a program óriási előrelépést jelent, ugyanakkor égető szükség lenne a fejlődésükben eltérő csecsemők, kisgyermekek, és családjaikat ellátó gyógypedagógusok létszámának növelésére és kompetenciáik fejlesztésére.

Mint mondta, jelenleg megközelítőleg 3500 öt év alatti gyermek korai fejlesztése zajlik, miközben az általános iskolák első osztályosai között évről évre körülbelül ötezer sajátos nevelési igényű gyermek van. Átlagosan tehát minden évben körülbelül ötezer korai fejlesztésre szoruló csecsemő születik, ám közülük jelenleg csak pár száz gyermeket kezdenek el időben kezelni. A szakemberhiány különösen vidéken jelenthet gondot, ahol – ha nem történik jelentős létszámnövelés – gyermekek maradhatnak ellátás nélkül, illetőleg fejlesztésük késedelmet szenvedhet.

Lapunk megkereste az ügyben a területért felelős, Novák Katalin vezette ifjúsági és családügyi államtitkárságot is arról érdeklődve, emelik-e a szakszolgálatok gyógypedagógusainak létszámát. Pozitív választ kaptunk: az államtitkárság szerint a kormány már döntött a pedagógiai szakszolgálatok megerősítéséről. A jövő év elejétől a korai fejlesztésre való jogosultságot megállapító pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságai egy konduktorral vagy szomatopedagógussal bővülnek, míg a szakszolgálat létszáma egy gyógypedagógussal nő annak érdekében, hogy a bölcsődékben, családi napközikben és óvodákban időben felismerjék az eltérő fejlődésű gyermekeket, és a gyermekek hozzájussanak a korai prevenciós támogatáshoz. Az államtitkárság szerint az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak a jövő évi költségvetésben.