A magyar–szerb határon tervezett kerítésről közölt kommentáló elemeket tartalmazó írást csütörtöki, nyomtatott számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív napilapban megjelent, bécsi keltezésű cikkének bevezetőjében Stephan Löwenstein arra mutatott rá, hogy a Magyarországra bevándorlók száma hússzorosára emelkedett. Úgy értékelte ugyanakkor, hogy a magyar történelem miatt a határkerítés létesítésének terve különösen érzékeny.
A szerző felidézte Szijjártó Péter előző napi bejelentését a tervezett lépésről, kiemelve, hogy a külügyminiszter szerint nem mond ellent semmilyen nemzetközi kötelezettségnek vagy szerződésnek. A továbbiakban rámutatott, hogy Magyarország nem az első olyan uniós tagállam, amely ilyen módon akarja feltartóztatni az illegális bevándorlókat. Egy olyan országban azonban, amelyik negyedszázaddal ezelőtt a keleti tömb első államaként bontotta le a vasfüggönyt, az ilyen tervnek kiváltképp szimbolikus jelentősége van egész Európa számára – tette hozzá Löwenstein.
A La Repubblica olasz balközép napilap Magyarország, új fal Európa szívében címmel számolt be a kormány bejelentéséről.
A Corriere della Sera szintén a címoldalán közölte, hogy új fal épül Európában. Az újság sokkolónak nevezte a döntést azt hangsúlyozva, hogy a budapesti bejelentéssel egy időben Ferenc pápa elítélte azokat, akik bezárják a kaput a segítséget kérők előtt.
A római Il Messaggero megjegyzi, hogy Orbán Viktor huszonhat évvel a soproni páneurópai piknik után emel falat. A lap szerint az EU-nak nem lesz semmilyen ellenvetése, ahogyan az Európában emelt többi kerítéssel szemben sem volt.
A nápolyi Il Mattinónak adott interjúban Bruck Edith Olaszországban élő magyar író rasszistának nevezi a magyar népet, hangsúlyozva, hogy „amikor fal emelkedik, az mindenki közös vereségét jelenti”.
A jobbközép Il Giornale szerint a magyar fal következménye az lesz, hogy megnöveli az Olaszország felé áramló migrációt.
Az Európába érkező menekültáradatra adható lehetséges válaszokról közölt kommentárt csütörtökön a pozsonyi Pravda, amely cikkében az unió külső határainak megerősítésének fontosságát hangsúlyozva a magyar–szerb határon készítendő kerítést hozza fel példának. Európai erőd? című cikkében a pozsonyi lap rámutat: a görög–török határ ellenőrzésének 2012-es megszigorítása után az abból az irányból érkező menekültek Bulgária felé vették útjukat, ám Szófia kerítést építtetett a török határon, és a menekültek száma lecsökkent. „Ilyen, lélektanilag is hatékony korlátok nélkül a helyzet sokkal rosszabb lenne” – szögezi le a lap kommentárírója, megjegyezve: a menekültekkel szembeni rasszista megnyilvánulásokat ugyan el kell utasítani, de a probléma kezelésében fontos, hogy a józan ész felülkerekedjen azokon az érzelmek diktálta felszólításokon, hogy fogadjuk tárt karokkal az összes menekültet.
Európa úgy tesz, mintha nem látná, hogy Magyarország az illegális bevándorlás özönével szembesül, ugyanakkor a még nem létező kerítés a magyar–szerb határon jó ürügy arra, hogy az európai baloldal megint bűnbakká tegye az egyébként is rossz sajtójú Magyarországot – véli Jarosław Giziński, a jobbközép Wprost hetilap honlapján közzétett szerda esti kommentárjában. Giziński megjegyzi: kritikus véleménye szokott lenni „a Fidesz-csapat különféle ötleteiről”, de kénytelen helyeselni Orbán Viktor „többé vagy kevésbé racionális” lépéseit, ezen belül a kerítés építését is. A cikkíró, bár nem helyesli a bevándorlóellenes plakátokat és a nemzeti konzultációt, mely szerinte igazából a „kellenek-e itt nekünk mindenféle kóborlók” jellegű kérdésen alapul, leszögezi: valamit tenni kell a magyarországi bevándorlás gondjával, hiszen az idei ötvenezer menekült „már határozottan túl sok”. A szerkesztő rámutat: a határzárt kifogásolók figyelmen kívül hagyják azt is, hogy hasonló kerítéseket már a világ nyolcvan helyén építettek, egyebek között az Egyesült Államok és Mexikó határán. A magyar megoldás „igen különös” európai visszhangjából azt a tanulságot kell levonni, hogy azoknak az országoknak, amelyeknek egyként is rossz a sajtójuk – mint amilyen a közeljövőben Lengyelország is lehet –, számítaniuk kell arra, hogy a másutt fel sem tűnő dolgokat is a szemükre vetik, írta Giziński.
