Balog: Évtizedes a lemaradásunk az emlékezésben

A magyar kormány emléktábláját avatta fel a miniszter az egykori náci koncentrációs táborban.

A miniszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy idén emlékeznek meg a tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójáról. A magyar kormány – mint utalt rá – azért választotta június 18-át az emléktábla leleplezésére, mert éppen hetvenegy évvel ezelőtt érkezett meg Magyarországról Dachauba a zsidókból, cigányokból, politikai üldözöttekből álló első fogolyszállítmány. A tábla minden Magyarországról elhurcolt áldozatnak emléket állít, hangsúlyozta a politikus.

Az emlékünnepségen jelen volt Ludwig Spaenle, a bajor kormány oktatásért, kultúráért felelős minisztere, Charlotte Knobloch, a müncheni és felső-bajorországi zsidó hitközség elnöke, több túlélő, valamint Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke. Ennek kapcsán a miniszter megemlítette: Ács Tamás nagyapját annak idején Dachauban gyilkolták meg, amit a család 2007-ben véletlenül fedezett fel az ottani regiszterben.

Balog Zoltán az emléktábla-avatási ünnepségen mindenekelőtt az emlékezés kultúrájáról beszélt. Utalt arra, hogy ezzel kapcsolatban vannak viták, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy egyszerre tudjuk lefolytatni a vitákat a megfelelő emlékezésről, de ezzel egy időben az áldozatoknak megadjuk a megfelelő tiszteletet.

A tárcavezető beszédében elmondta, hogy az emlékezés kultúrájában Magyarországnak negyven év lemaradása van, hiszen két diktatúra terhét cipeljük. A kommunista diktatúra megakadályozott bennünket abban, hogy tisztességes módon szembesüljünk a náci diktatúrával – jelentette ki, hozzátéve, hogy ebből fakadóan bőven van tennivalónk.

Ezzel összefüggésben beszédében emlékeztetett a tavalyi holokauszt-emlékévre, megemlítette a soros magyar elnökséget a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségben (IHRA), beszámolt arról, hogy a zsidó oktatási kerekasztallal megegyezés jött létre a magyarországi zsidóság örökségének oktatásáról. Ennek kapcsán külön kiemelte a zsidó–magyar együttélés értékeit a kultúrában, a tudományban és a történelemben, továbbá utalt arra, hogy az óvodától az egyetemig minden oktatási szinten léteznek a zsidó hitközségek által fenntartott intézmények, amire korábban nem volt példa.

Utalt Nemes Jeles László Saul fia című, Cannes-ban a zsűri nagydíját elnyerő filmjére is, kiemelve, hogy a holokauszt gyermekáldozatainak is méltó emléket állít. Hangsúlyozta, hogy a cigány áldozatok emlékét is ápolni kell, utalva arra, hogy ebből a célból Magyarországon hamarosan létrejön egy roma oktatási kerekasztal. Végezetül egy Kertész Imre-idézetet említve azt hangsúlyozta: feladatunk az, hogy a szabadságunkat felelősséggel építsük.

A magyar kormány áprilisban – a náci koncentrációs táborok felszabadításának hetvenedik évfordulója kapcsán – hasonló emléktáblát avatott a Berlin térségében fekvő ravensbrücki és a sachsenhauseni volt tábor területén.

Dachau mintaláger volt, kialakítását és működési rendjét követték az összes többi náci koncentrációs táborban. Az első foglyokat Hitler hatalomra jutása után alig néhány héttel, 1933 márciusában szállították a lágerbe, és a háború végéig több mint kétszázezer embert fogtak kényszermunkára ott. A táborba elsősorban zsidókat hurcoltak, de romákat, melegeket, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben küldtek Dachauba a Harmadik Birodalom minden sarkából. A koncentrációs táborban legalább harmincezren haltak meg.

Az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta még, hogy az emlékünnepség keretében külön megbeszélést folytatott Ludwig Spaenle bajor miniszterrel a budapesti német nyelvű Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem jövőjéről. Spaenle tájékoztatta Balog Zoltánt arról: a bajor kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy a jövő évben duplájára – 250 ezer euróról 500 ezer euróra – emelje az egyetem támogatását. Ezt azzal indokolta, hogy a bajor kabinet megítélése szerint az egyetem nemcsak a bajor–magyar kapcsolatokhoz, hanem az európai kulturális önazonosság erősítéséhez is példamutatóan járul hozzá. A bajor támogatás növelésének feltétele egyébként az, hogy Baden-Württemberg tartomány is emeli a budapesti egyetemnek nyújtott, saját támogatását – emlékeztetett Balog Zoltán.

Az Andrássy Egyetem az első német nyelvű és németországi intézményi akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény a német nyelvterületen kívül. 2001-ben alapította Magyarország, Németország, Ausztria és a két németországi tartomány, Bajorország és Baden-Württemberg. Az egyetem mester- és posztgraduális képzéseket kínál történelem-, politika-, gazdaság- és jogtudományok szakterületen.