Tovább gyűrűzik a migrációs probléma. Múlt hét péntektől vasárnapig tartó időszakban összesen 3287 határsértőt fogtak el a rendőrök országosan, tegnap pedig 590 migránst – köztük 99 gyermeket – tartóztattak fel a rendőrök Csongrád megye déli részén. A Parlamentben ezúttal sem tétlenkedtek. Az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. Az előterjesztők nevében korábban Kósa Lajos azzal indokolta a biztonságos harmadik országok listájának létrehozását, hogy „aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét”.
Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának. Az „áradatot” le kell fékezni, az érkezők kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket pedig be kell engedni – mondta Kósa Lajos.
„Mert lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Magyarország” – olvasható az elfogadott javaslat indoklásában. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a téma kapcsán arról beszélt, hogy jelenleg a kapacitás 200 százalékán működnek a bevándorlókat befogadó magyarországi intézmények, ezért folyamatosan bővíteni szükséges a férőhelyeket sátrakkal, konténerekkel vagy akár egy sportcsarnokkal. Végh Zsuzsanna elmondta: a menedékkérelmek múlt heti, 5500-at meghaladó száma előrevetíti, hogy havonta akár 20-25 ezer kérelmezőre számíthat Magyarország az elkövetkező időszakban. Nem változott az a tendencia, hogy sokan elhagyják az országot, ám előtte sokkal hosszabb időt töltenek itt, mint korábban.
Felidézte: tavaly a kérelmezők nagy aránya a biztonságosnak tekintett Koszovóból érkezett, ezért a kérelmeknek csupán 10 százalékát fogadták el. Idén azonban már meghatározó azoknak az aránya, akik olyan válságövezetből érkeztek, mint Szíria, ezért nyilvánvalóan több kérelmet fognak az érintettek számára pozitívan elbírálni – mondta. A műsorban elhangzott, hogy a menedékkérők 99 százaléka illegálisan lép be Magyarországra. Végh Zsuzsanna ezzel kapcsolatban azt mondta: többségük nem rendelkezik személyazonosító okmányokkal, de az is gyakori, hogy ha vannak irataik, akkor azokat elrejtik, mert úgy vélik, így nehezebb őket visszaküldeni.
A KDNP javaslata adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják – írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők. Hogy ki kezdeményezheti?
Az adós, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint. A kritériumokkal kapcsolatban az előterjesztők hangsúlyozták, hogy a magáncsődtörvény nem célozhatja sem a többszörösen eladósodott, sem az átlagosnál jóval nagyobb vagyonú lakossági csoportok megmentését. Csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól. A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad.
A KDNP-sek szerint a törvény arra ösztönzi az adóst és a hitelezőket, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet. Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás. Ebben az esetben az adós mellé kirendelt, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt úgynevezett fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja őt az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A vagyonfelügyelők feladatai között van a bírósági döntéshozatal előkészítése is, továbbá a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása és az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.
A családi vagyonfelügyelői tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnak tőlük. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez –, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: idén szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője korábban azt mondta, tízezreknek nyújthat segítséget adósságuk rendezéséhez a családi csődvédelemről szóló törvény.
Az Országgyűlés szintén a mai nap, a Fidesz javaslatára törvénymódosítást fogadott el a hármas metró rekonstrukciójával és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének kialakításával összefüggő feladatok és eljárások felgyorsítására. A parlament halasztást nem tűrő kiemelt fővárosi feladatnak minősítette a hármas metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását, amit a fővárosi közlekedés biztonsága érdekében mielőbb be kell fejezni. A képviselők az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőket állapítottak meg a vasúthatósági engedélyezés, az előzetes környezeti vizsgálat, valamint a kisajátítási eljárás kivételével, így alapvetően a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozatainak beszerzése gyorsulhat.
A III. kerületi csillaghegyi öblözet védelmét szintén biztonsági szempontból minősítették halaszthatatlannak.
A Ház döntésével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősítette a két fejlesztést, emellett kijelölte az építtetőket is. A hármas metró esetében ez a fővárosi önkormányzat vagy a BKV lehet, míg az árvízvédelmi beruházásnál a fővárosi önkormányzat.
Elfogadta a kormány a Nemzeti Várprogramot, amelynek keretében országszerte 31 vár teljes vagy részleges felújítása történik meg a következő években. A 25 milliárd forint összköltségvetésű program fő célja a tartósan állami tulajdonú műemléki állomány fejlesztése, valamint a természeti és kulturális örökség védelme.
„Azért is fontos ez a program, mert a magyar műemlékállomány olyan részéhez fogunk hozzányúlni, amelynek felújításával, funkciói újragondolásával kapcsolatos átfogó program az elmúlt években nem létezett\" – hangsúlyozta L. Simon László. A program keretében 31 kulturális és természeti örökségi helyszín újulhat meg, ezen belül 17 helyszínen komplex fejlesztés valósul meg a 2015-2020 közötti időszakban.
Pintér Sándor belügyminiszter azzal indokolta a módosítást, hogy egyrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban tudjanak részt venni például a mezőgazdasági idénymunkákban, másrészt a közfoglalkoztatási program ne akadályozza a munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését.
Ha valaki nem fogadja el az egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkalehetőséget, három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból. A módosításokat a képviselők 117 igen szavazattal, 64 ellenében fogadták el. A jogszabályváltozás szerint a munkáltatók minden év október 31-ig bejelenthetik a megyei foglalkoztatási szerveknél a következő év május 1. és október 31. közötti terveiket azzal kapcsolatban, hogy hol, munkakörönként milyen létszámban és milyen ütemben szeretnének egyszerűsített foglalkoztatást. A munkáltatók a polgármestereknek is jelezhetik ezeket.
