Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren

Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját Budapesten, az Országház előtt.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint több minisztérium képviseletében államtitkárok.

Semjén Zsolt a köztelevízióban emlékeztetett: összefüggő törvénysorozat született az egyetemes magyarság megtartásáért. Három alapvető fontosságú törvényről van szó, a legfontosabb az alaptörvény, amely nemcsak azt mondja ki, amit korábban, hogy Magyarország felelősséget érez a külhoni magyarságért, hanem azt, hogy felelősséget visel. Tehát alkotmányból következő kötelezettség támogatni a külhoni magyarokat – mondta.

A másik alapvető fontosságú jogszabályként a miniszterelnök-helyettes a honosítási törvényt említette, amely – mint mondta – lehetővé teszi, hogy közjogilag is kapcsolódjanak Magyarországhoz azok a magyarok, akiket „a történelem viharai elszakítottak”. Szavai szerint a harmadik jogszabálynak, a nemzeti összetartozási törvénynek spirituális jelentősége van. Az államnak, miközben kulturális programokat, oktatási intézményeket támogat, elsősorban „katalizátornak” kell lennie. Kifejtette: az a cél, hogy minél több személyes szál szövődjön, és ezek mintegy hajszálgyökerekként átszőjék a Kárpát-medencét. A nemzeti összetartozás napján látható, hogy ez a lehetséges válasz Trianonra: nemzetegyesítés az állampolgársággal, a külhoni magyarok támogatása, és az, hogy a magyar állam teljes súlyával kiálljon az autonómia mellett – mondta.

Semjén Zsolt szerint a nemzeti összetartozási törvénynek és a kormány nemzetpolitikájának köszönhetően már teljes parlamenti és társadalmi konszenzus van a legfontosabb kérdésekben. Hangsúlyozta: pár évvel ezelőtt nem így volt. Egyetértés van abban, hogy jár az állampolgárság a külhoni magyaroknak, ebből következően a szavazati jog és az autonómia – a tömbmagyarságnak területi, a szórványmagyarságnak kulturális autonómia – fejtette ki.

Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, erős támogatási rendszert kell kialakítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennyi pénzt még soha nem fordítottak a külhoni magyarságra, különösen az iskolarendszerre. Kitért a honosításra is, megemlítve, hogy eddig több mint 730 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és 690 ezren le is tették az állampolgársági esküt.

A miniszterelnök-helyettes közölte: a kormány elkötelezett a szórvány megtartása iránt is (példaként említette a dél-erdélyi településeket), jelentős támogatásokat fordítanak például arra, hogy iskolabuszokkal eljuttassák a gyerekeket a környező településekről a magyar oktatási intézményekbe.

Semjén Zsolt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is beszélt a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Egyebek között azt hangsúlyozta: Magyarországnak „nincs szüksége történelemhamisításra, mert a történelmünk olyan értékes, hogy önmagában megáll – ellentétben más országok történelemhamisításával”.