Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren

Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját Budapesten, az Országház előtt.

2015. 06. 04. 7:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint több minisztérium képviseletében államtitkárok.

Semjén Zsolt a köztelevízióban emlékeztetett: összefüggő törvénysorozat született az egyetemes magyarság megtartásáért. Három alapvető fontosságú törvényről van szó, a legfontosabb az alaptörvény, amely nemcsak azt mondja ki, amit korábban, hogy Magyarország felelősséget érez a külhoni magyarságért, hanem azt, hogy felelősséget visel. Tehát alkotmányból következő kötelezettség támogatni a külhoni magyarokat – mondta.

 

A másik alapvető fontosságú jogszabályként a miniszterelnök-helyettes a honosítási törvényt említette, amely – mint mondta – lehetővé teszi, hogy közjogilag is kapcsolódjanak Magyarországhoz azok a magyarok, akiket „a történelem viharai elszakítottak”. Szavai szerint a harmadik jogszabálynak, a nemzeti összetartozási törvénynek spirituális jelentősége van. Az államnak, miközben kulturális programokat, oktatási intézményeket támogat, elsősorban „katalizátornak” kell lennie. Kifejtette: az a cél, hogy minél több személyes szál szövődjön, és ezek mintegy hajszálgyökerekként átszőjék a Kárpát-medencét. A nemzeti összetartozás napján látható, hogy ez a lehetséges válasz Trianonra: nemzetegyesítés az állampolgársággal, a külhoni magyarok támogatása, és az, hogy a magyar állam teljes súlyával kiálljon az autonómia mellett – mondta.

Semjén Zsolt szerint a nemzeti összetartozási törvénynek és a kormány nemzetpolitikájának köszönhetően már teljes parlamenti és társadalmi konszenzus van a legfontosabb kérdésekben. Hangsúlyozta: pár évvel ezelőtt nem így volt. Egyetértés van abban, hogy jár az állampolgárság a külhoni magyaroknak, ebből következően a szavazati jog és az autonómia – a tömbmagyarságnak területi, a szórványmagyarságnak kulturális autonómia – fejtette ki.

Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, erős támogatási rendszert kell kialakítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennyi pénzt még soha nem fordítottak a külhoni magyarságra, különösen az iskolarendszerre. Kitért a honosításra is, megemlítve, hogy eddig több mint 730 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és 690 ezren le is tették az állampolgársági esküt.

A miniszterelnök-helyettes közölte: a kormány elkötelezett a szórvány megtartása iránt is (példaként említette a dél-erdélyi településeket), jelentős támogatásokat fordítanak például arra, hogy iskolabuszokkal eljuttassák a gyerekeket a környező településekről a magyar oktatási intézményekbe.

Semjén Zsolt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is beszélt a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Egyebek között azt hangsúlyozta: Magyarországnak „nincs szüksége történelemhamisításra, mert a történelmünk olyan értékes, hogy önmagában megáll – ellentétben más országok történelemhamisításával”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.