A szakértő kitért arra is, hogy a mostani esethez hasonló futómű-meghibásodások elég ritkák, de a repülés során a műszaki hiba soha nem zárható ki.
Március 20-án a honvédség egyik, Svédországból Magyarországra tartó Gripen vadászgépe biztonsági okokból a kassai repülőtéren szállt le, miután a pilóták egyike a műszerkijelzőn eltérést érzékelt.
A magyar légierő egy másik Gripen vadászgépe május 19-én Csehországban túlfutott a leszállópályáján, a pilóták katapultáltak. A cáslavi reptéren egy nemzetközi gyakorlaton történt Gripen-balesetet továbbra is vizsgálják a cseh, a magyar és a svéd illetékesek.
A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépének pilótája szerda délelőtt kiképzési repülésre szállt fel. A pilóta nem sokkal később „deklarált vészhelyzetet” jelentett, mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így „félállásban” maradt. A pilóta és a földi személyzet svéd szakemberek bevonásával minden körülményt és tapasztalatot mérlegelt, és még a levegőben megkísérelték elhárítani a műszaki hibát. Mivel ez több mint egy órán át sem sikerült, a pilóta úgy döntött, hogy az üzemanyag kifogyásáig a levegőben tartja a gépet, majd úgynevezett hasraszállást hajt végre a kecskeméti kifutópályán. Az M1 Híradójának információi szerint a pilóta csigolyatörést szenvedett.
Mivel a manőver során a gép balra kitört a betonon, a pilóta a protokollnak megfelelően katapultált. Az előzetes vizsgálatok alapján a vadászgép javítható.
Orosz Zoltán altábornagy, vezérkari főnökhelyettes sajtótájékoztatóján elmondta: a meghibásodás jellege nem olyan, hogy „a típust le kellene tiltani”. Összefüggés a csehországi balesettel nincs – jegyezte meg kérdésre válaszolva, de kiemelte, „láthatóan és érzékelhetően műszaki jellegű a probléma”.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményben azt írta: a pilóta „példás helytállással megmentette” a magyar légierő vadászrepülőgépét, amikor kényszerleszállást hajtott végre, majd katapultált. Az őrnagyot Budapesten, a Honvédkórházban kezelik, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, állapota stabil.
Nagyjából 20 G-s erősségű, vagyis a testsúly hússzorosának megfelelő ütés éri a pilótát katapultáláskor – mondta Murguly Gusztáv nyugalmazott vadászpilóta az M1 műsorában.
Hangsúlyozta: a pilóta dönthetett volna úgy is, hogy már a levegőben katapultál, a kecskeméti repülőtérnél van is erre a célra egy úgynevezett katapultálási zóna. Ez esetben a repülőgép is „biztonságos”, vagyis nem lakott területre zuhan le – emelte ki.
Meglett volna az esélye annak, hogy a gép „bebucskázik”, esetleg kitörik a másik kerék is – mondta a nyugalmazott vadászpilóta, hozzátéve: Kádár Sándor viszont úgy döntött, hogy megpróbálja lehozni a gépet, és „szerencséje volt”, hogy csak az orrfutóval volt probléma.
A nyugalmazott vadászpilóta kitért arra is, hogy a pilóták a katapultálást is gyakorolják. Az előírás szerint jellemzően 80 méter körüli magasságban szoktak katapultálni, de a repülőgép olyan katapulttal van felszerelve, amely „nulla nullás, vagyis nulla sebességnél nulla magasságban és biztonságosan lehet katapultálni. Ha a pilóta a katapultálás mellett dönt, akkor fel kell venni a helyes testtartást (egyenes gerinccel ülni, s hátrahajtani a fejet), majd meg kell húzni a kart” – fejtette ki Murguly Gusztáv.
