Úgy igyekeztek kikerülni a bankok az utóbbi két-három évben bevezetett változtatások, a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel terheit, hogy megdrágították a pénzforgalmi szolgáltatásokat – mondta el a fizetési rendszerről szóló jelentést bemutató sajtótájékoztatón tegnap a jegybank igazgatója. Bartha Lajos tarthatatlannak nevezte, hogy egy-egy nagyobb tranzakciót – például lakásvásárlást – követően akár százezer forintos díjat is felszámolnak a bankok értékarányos díjazást alkalmazva.
Ez már csak azért is elfogadhatatlan, mert a bankok az ilyen tranzakciók után alig 12 forintot fizetnek. – Az ilyen és hasonló anomáliák kiküszöbölésére a nemzeti bank átlátható árazást szeretne látni – jegyezte meg az igazgató. Emellett az alapszintű bankszámla bevezetéséről is tárgyalnak a Magyar Bankszövetséggel és a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
A kártyahasználattal kapcsolatosan arról beszélt az igazgató, hogy ugyan a magyarok 72 százaléka rendelkezik bankkártyával, de a plasztikos vásárlások aránya messze az uniós átlag alatt van. A vásárlók még a nagyáruházak pénztárainál is alig 15-20 százalékban használják bank- vagy hitelkártyájukat. Pedig a Magyar Nemzeti Bank még az Európai Unió által szorgalmazott kötelezettség bevezetése előtt 0,2, illetve 0,3 százalékra csökkentette a bank-, illetve hitelkártyák után a kereskedők által fizetendő banki jutalékot.
Bartha Lajos azt is elmondta, hogy az elektronikus fizetés terjedése érdekében a kereskedőkkel és a bankokkal közösen ösztönző- programok beindítását tervezik. Ugyancsak az elektronikus pénzforgalmat segítik elő azok a fejlesztések, amelyeket a Magyar Posta vezetett be, illetve vezet be a jövőben. Ilyenek például a csekkekre nyomtatott QR-kódok, az okostelefonos átutalás, és a csekkbefizető-automaták üzembe állítása. Fontos fejlesztés, hogy a Giro-rendszer felgyorsításával szeptembertől már az utalástól számított egy órán belül a kedvezményezett számláján lesz az elküldött összeg.
A pénzforgalmi szabályok betartatása terén azonban még vannak hiányosságok. Az igazgató szerint hatékonyabb lett a pénzintézetek ellenőrzése, mióta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba. Az elmúlt időszakban több vizsgálatot folytattak, mint korábban, s a kirótt büntetések is megháromszorozódtak néhány év alatt. A bírságok nagyobbik felét már nem a jegybanktörvény megsértése miatt rótták ki, hanem a pénzforgalmi szabályok be nem tartása miatt.
