Jelentős változásokat hozhat a következő két évben a Nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia (Ntfs) II. a szegénység elleni küzdelemben, különös tekintettel a rászoruló kisgyermekekre. A stratégia intézkedési tervét tartalmazó kormányhatározat-tervezet szerint tovább bővítik a térítésmentes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben részt vevők, valamint az élelmiszersegélyben részesülők kedvezményezetti körét. Az intézkedési terv szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az étkezési kedvezmények kiterjesztésekor például a 3 évesnél fiatalabb, intézménybe nem járó gyermekekre, a középfokú iskolában tanuló rászoruló diákokra, valamint az egészségi állapotuk miatt speciális étkezési rendre szorulókra.
A határozattervezet szerint meg kell vizsgálni azt is, miként lehet megoldani az iskolai szünetekben és a hétvégéken az étkezés biztosítását, a jogszabályi és finanszírozási garanciák megerősítésével. (A középiskolákban jelenleg még a legszegényebb gyerekek sem esznek ingyen, csak 50 százalékos kedvezménnyel, ahogy nincs szervezett étkezés a hétvégén, illetőleg a tanévközi szünetekben sem.) A vonatkozó jogszabálytervezet kidolgozására Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere jövő január 1-jéig kapott időt.
Az előírt gyermekjóléti intézkedések között szerepel a további bölcsődeiférőhely-bővítés is, és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyéb napközbeni ellátási formáinak, így a családi napköziknek és a magánbölcsődéknek a fejlesztése elsősorban a szolgáltatáshiányos, férőhelyhiányos településeken. A terv szerint a gyermekes családok ismétlődő szegénységi körének megtörése érdekében folytatják és bővítik a hátrányos helyzetű térségek integrált gyermekprogramjait, valamint felülvizsgálják majd – és várhatóan területi alapon differenciálják – a gyermekjóléti szolgáltatás és a családsegítés finanszírozását, hogy csökkentsék a területi egyenlőtlenségeket.
Újból módosulhatnak a hátrányos helyzetű státusra vonatkozó szabályok, s kedvező irányban változhatnak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság belépési feltételei is. Ez azért különösen érdekes, mert épp a polgári kormány volt az, amely alig két évvel ezelőtt átalakította a rendszert, ennek következtében – legalábbis papíron – töredékére csökkent a hátrányos helyzetű, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. 2013 szeptembere előtt a hátrányos helyzetű státust szinte csak alacsony jövedelemhez (vagy jegyzői védelembe vételhez), míg a halmozottan hátrányos helyzetű titulust a rossz anyagi helyzet mellett a szülő alacsony iskolai végzettségéhez kötötték.
Az új rendszer szerint azonban a hátrányos helyzetű besoroláshoz az alacsony jövedelem mellett még egy „rossz” körülménynek – alacsony végzettség, munkanélküliség vagy nem megfelelő állapotú lakás – is teljesülnie kell, a halmozottan hátrányos besoroláshoz pedig ezek közül a korábbi egy helyett már két körülménynek kell fennállnia. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság azonban már nem kapcsolódik a hátrányos helyzetű besoroláshoz, az minden gyermeknek jár, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát (2015-ben 37 050 forint), speciális esetekben 140 százalékát (39 900 forint).
A kormány az intézkedési tervben leszögezi azt is: meg kell erősíteni a gyermekvédelmi jelzőrendszert. A „szülői szerep hatékony betöltését fejlesztő képzéseket”, tréningeket kell majd tartani a bántalmazó, az elhanyagoló szülők, a nevelésbe vett gyermekek szülei, valamint a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, a kapcsolattartással összefüggő vitákban érintett szülők számára. A cél a gyermekbántalmazás visszaszorítása mellett a veszélyeztetett és családjukból kiemelt gyermekek egészséges lelki fejlődése, ezért megvizsgálják, milyen módon lehet megerősíteni a gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő, s a szakellátásban nevelkedő gyermekek pszichés támogatását. Növelnék a roma nevelőszülők számát, ezért a tervezet előírja, hogy elő kell segíteni a roma nevelőszülő-jelöltek képzésekre való jelentkezését.
A tervezet feladatul szabja Lázár János kancelláriaminiszternek, hogy fejleszteni kell a szegénységben és kirekesztettségben élők életkörülményeit vizsgáló, meghatározó jelentőségű statisztikai felméréseket annak érdekében, hogy vizsgálható legyen a szegénység továbbörökítésének kérdése, s létre kell hozni egy országos szegregációs adatbázist. Szintén Lázár és a statisztikai hivatal feladata lesz Magyarország új szegénységtérképének létrehozása.
